Az előválasztás egyik legnagyobb csatája várható a vasi 1. választókerületben

Régiónként bemutatjuk az előválasztáson induló ellenzéki jelölteket, a köztük zajló csatákat. Sorozatunk ötödik része a nyugtat-dunántúli versengésről szól.

Az előválasztás egyik legnagyobb csatája várható a vasi 1. választókerületben, ahol két, országosan ismert politikus próbálja elnyerni a teljes ellenzék támogatottságát tavaszra egy olyan körzetben, ahol valós esélyei lesznek a kormányváltásra törő erőknek. Szombathely sokáig az SZDSZ-es Hankó Faragó Miklós felségterületének számított, a 2010-es kétharmad aztán Hende Csabát juttatta a T. Házba és a honvédelmi miniszteri székbe, aki elsőre 61, legutóbb már csak 49,9 százalékot kapott. Ráadásul a 2019-es önkormányzati választásokon helyi pártfogoltjai vereséget szenvedtek, az ellenzék vette át a város irányítását. Így itt az előválasztás tétje egy egyéni képviselői hely lehet. Ennek megfelelően a DK Czeglédy Csaba ügyvédet indítja, aki koncepciós eljárásnak tartja, hogy bűnszervezetben elkövetett nagy értékű adócsalással vádolja az ügyészség, de kapcsolatba hozták a Borkai-féle adriai jachtos szexvideóról elhíresült Az ördög ügyvédjével is. Ugyanitt próbálkozik tavaszi jelöltséget szerezni az LMP-s Ungár Péter is: a jelenleg legifjabb, öröksége révén milliárdos parlamenti képviselő édesanyja a Fidesz egyik főideológusa, Schmidt Mária. A politikus a nyilvánosság előtt is felvállalta másságát. Koczka Tibor kiugrott fideszesként – komoly segítségére volt az ellenzéknek, hogy már az önkormányzati választás előtt megszerezze a többséget a helyi testületben – győzne hajdani iskolatársa, Hende ellen, ám az Új Világ Néppárt jelöltjeként valószínűleg nem tud érdemben beleszólni a Czeglédy-Ungár csatába.

Szombathely miatt főhet a feje a kormánypártoknak, a megye többi körzetében viszont kevésbé valószínűellenzéki siker . A vasi 2., sárvári kerületet legutóbb több, mint 61 százalékkal hozta a Fidelitasból kinőtt Ágh Péter, de elődjei is csak 1994-ben bukták el a mandátumot. Az előválasztáson a kőszegi momentumos Bányai-Németh Gábor, az MSZP celldömölki alpolgármestere, Hencz Kornél és a DK-s egyetemi hallgató Szilágyi Tamás csap össze. A körmendi körzetet a kormánypárti V. Németh Zsolt 1998 óta stabilan hozza, így nem lesz könnyű dolga az előválasztás nyertesének. Itt indult volna a korábbi szombathelyi MSZP-s polgármester és országgyűlési képviselő, Ipkovich György, ám az ajánlások begyűjtése után visszaléptette pártja a momentumos jelölt, az egyetemi oktató Pleva Dániel javára. Így neki egy riválisa maradt, a hajdani jobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselő, a Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatta Bana Tibor.

Rég volt, hogy Győr-Moson-Sopron 1. választókerületében veszített a jobboldali jelölt: utoljára az MSZP-SZDSZ-kétharmadot hozó 1994-es voksoláson bukták a megyeszékhelyt, azóta viszont biztosan hozza a Fidesz a várost. Beágyazottságukat jól mutatja, hogy 2019-ben Borkai Zsoltot még az adriai luxusjachtos szexpartija után is megválasztották polgármesternek, a jelenlegi országgyűlési képviselő, Simon Róbert Balázs pedig rendre az 50 százalékot alulról karcolgatva hozta a körzetet. Ahol most az előválasztáson az MSZP az utolsó utáni pillanatban kötött alkuval léptette vissza jelöltjét, az időközi polgármester-választáson közös ellenzéki jelölt, Pollreisz Balázst a momentumos Rehó Tibor javára. A gazdasági vezetőként dolgozó agrármérnök-szakközgazdásznak így csak a DK-s étterem-tulajdonossal, Jancsó Zitával kell megküzdenie, hogy aztán tavasszal valamelyikük megpróbálja legyűrni a Fidesz jelöltjét.

A megye 2. választókerület sem könnyű terep az ellenzéknek. Bár innen 2010-ig rendszerint MSZP-s jelölt került a T. Házba, az őszödi beszéd okozta vihar szétzilálta a balos szimpátiát, s három voksoláson is a Fidesz nyert. A független önkormányzati képviselő, Balla Jenő, a rali- és krosszimádó DK-s ügyvéd, Gasztonyi László, az MSZP-s iskolaőr, Juhász István, a független testnevelőtanár, Németh Eszter csatájának győztesére nem vár könnyű politikai tavasz. Ahogyan a 3., csornai központú választókerület elvesztéséhez is legalább őszödi beszéd volumenű balhéra lenne szüksége a Fidesznek: Áder János köztársasági elnök szűkebb pátriájában 1998 óta korlátlan úr a nagyobbik kormánypárt. Áder maga háromszor is hozta innen a mandátumot, 2010 óta pedig Gyopáros Alpár – jelenleg Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos – felségterülete a körzet, ahol 2018-ban közel 64 százalékkal nyert. Így aztán az ellenzéki előválasztás ebben a körzetben inkább szimbolikus jelentőségű, mintsem arról szól, hogy ki verheti meg a kormánypárti indulót tavasszal. Itt csak ketten álltak csatasorba: az MSZP csornai önkormányzati képviselője, Kovácsné Varga Ildikó a momentumos Orbán Krisztiánnal mérkőzik.

Sopron és környéke már 1990-ben narancsba borult, hiszen országos visszhangot kiváltva Szájer József itt verte meg Pozsgay Imrét. A brüsszeli ereszcsatornáról a süllyesztőbe lecsúszott hajdani EP-képviselő – az 1994-es MSZP-s tarolás kivételével – 2002-ig rendre hozta is a körzetet, amely utána Firtl Mátyás impériumává vált, hogy aztán legutóbb 55 százalékkal már Barcza Attila diadalmaskodjon. Nehéz csata vár a párbeszédes településmérnök, Jakál Adrienn és a jobbikos honatya, Brenner Koloman előválasztásai küzdelmének nyertesére. Ahogyan az 5-ös, mosonmagyaróvári körzetben is: Nagy István agrárminiszter eddig háromszor hozta a vidéket, legutóbb szűk 55 százalékkal, balos jelölt csak 1994-ben és 2006-ban örülhetett errefelé. Az egykori MIÉP-es, 2010 óta jobbikos honatya, Magyar Zoltán próbálja földre vinni az agrárminisztert, persze ehhez előbb le kell győznie a momentumos közgazdászt, Balázs Endrét.

Ahogy az összes nyugati határszéli megye, úgy Zala is erős bázisa a kormánypártoknak, de korántsem legyőzhetetlen itt a Fidesz. Az 1., zalaegerszegi választókörzetben ugyan a rendszerváltás után előbb az SZDSZ, majd az MSZP jelöltje győzött, 1998 óta viszont nem termett babér a baloldalnak. Előbb Gyimesi Endre, majd 2014-től Vígh László hozta a kerületet a Fidesznek. Talán a kerület jobbosságát meglovagolandó, de a Jobbik két vasat is tart a tűzben az előválasztáson: a Mindenki Magyarországa Mozgalomból érkező vállalkozó, Föőr Gábor sikere esetén a Jobbik frakciójába ülne be, és indul a párt helyi önkormányzati képviselője, Benke Richárd is, aki legutóbb második lett Vígh mögött, igaz, 30 százalékkal lemaradva. Az LMP a megyei levéltár munkatársát, Paksy Zoltánt, a Momentum Plesz Dóra magántanárt, az DK a megyei kórház egykori főigazgatóját, Csidei Irént indítja.

Jövőre lesz húsz éve, hogy Manninger Jenő kvázi kisajátította a keszthelyi központú zalai 2. körzetet. Ahol eddig egyszer, 1994-ben tudott nyerni a baloldal, előtte-utána jobboldali képviselőkben hittek a helyiek. Manningerben például legutóbb több, mint 55 százalékuk. Talán ennek is szerepe van abban nem indul itt országosan ismert politikus. Az MSZP a mérnök-közgazdász-informatikus Czuth Zoltán Lászlót indítja, aki két éve Keszthely polgármesteri posztjának megszerzéséért próbálkozott, s végül 45 százalékot kapott. A Momentum Elekes Istvánban hisz, aki 2019-ben sikerrel indult Fidesz-barát ellenfelével szemben a cserszegtomaji polgármesteri székért, a Márki-Zay Péter-féle MMM pedig az egykori középiskolai tanárt, Molnár Tibort veti be a körzetben.

A múlt alapján lehet keresnivalója az ellenzéknek a harmadik zalai választókerületben, Nagykanizsán és vonzáskörzetében, a helyiek korábban ugyanis hol jobbra, hol balra voksoltak. Igaz, a legutóbbi három választás már Fidesz-diadalt hozott, Cseresnyés Péter ITM-államtitkár elsőre 50, másodikra 39, 2018-ban pedig közel 49 százalékot kapott. Csakhogy Kanizsán 2019-ben az ellenzék szerzett többséget a helyi közgyűlésben. Vagyis korántsem betonbiztosak itt a kormánypárti pozíciók. Ebben bízik a jobbikos önkormányzati képviselő Berta Krisztián és DK-s kollégája, Horváth Jácint is.