London újra a nagy testvér segítségére szorul

Joe Biden figyelmeztette a brit miniszterelnököt, hogy az Európai Unióval a Brexit nyomán folytatott kereskedelmi viták nem veszélyeztethetik az észak-írországi békét.

Joe Biden John F. Kennedy után az amerikai történelem második ír származású, katolikus elnöke. Ahogy annak idején, 1998-ban a Nagypénteki Egyezmény létrejöttében Bill Clinton játszott közvetítő szerepet, most ő járhat közben. Boris Johnson a Fehér Házban nem bocsátkozott vitába, de a kongresszus demokrata párti és republikánus vezetőivel találkozva megosztotta London az ír helyzettel kapcsolatos aggodalmait.

A világ 2016 óta figyeli, hogyan fog végződni az elmúlt évek egyik legérdekesebb nemzetközi politikai ügye.

A Brexit-tárgyalásokra visszagondolva elképesztő, hogy pont egy olyan helyzettel nem számolt a brit vezetés, amely korábban évtizedeken át okozott fejfájást. Az északír kérdést 1998-ban egyszer már nagy nehezen sikerült rendezni, de a felszín alatt továbbra is megmaradtak a feszültségek és sérelmek, így az országrész továbbra is kényes, érzékeny része maradt mind az ír, mind a brit politikának. A Brexitről az EU-val kötött egyezmény egyik fő pontja a szabad átjárás megtartása Írország és Észak-Írország között. A Troubles (Bajok) néven emlegetett, 1998 előtt 30 éven át tartó konfliktussorozat inkább szólt a különböző identitásokról mintsem a vallási beállítottságról. Ennek megfelelően a mostani határelhelyezés az ír nacionalista és a brit lojalista oldalon is sebet ejtett volna a nemzeti hovatartozás tekintetében. Az EU és az Egyesült Királyság által a 98-as egyezmény védelmében létrehozott jegyzőkönyv a gazdasági határt az Ír-tengerre helyezte, ezzel lényegében elvágva az Ír-szigeten élő lojalistákat az anyaországtól. Emiatt idén áprilisban pár hétig zavargások rázták meg Belfastot és más nagyobb településeket. Már akkor sokan tartottak tőle, hogy a helyzet eszkalálódhat, ezért gyors reakció érkezett számos politikustól, köztük Bidentől is, akik a nehezen elnyert béke fontosságát hangsúlyozták.

Észak-Írország tehát gyakorlatilag tagja maradt az EU-s közös piacnak, ennek pedig már most jól látható eredménye, hogy gazdaságilag egyre erősebb kapcsolat fűzi Írországhoz - a brit piac kárára. Az Egyesült Királyság ezért újratárgyalná a jegyzőkönyvet, szeptember elején David Frost Brexit-ügyi főtárgyaló változtatásokat és együttműködést sürgetett, erre válaszul Maros Stefovic, az Európai Bizottság illetékes alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a jegyzőkönyv az egyetlen megoldás. Ennek 16. cikke szerint azonban van lehetőség módosításokra, amennyiben az egyezség valamelyik fél számára súlyos és tartós gazdasági, társadalmi, vagy környezeti nehézségeket okozna.

Bár az ügy vége egyelőre még nem látszik, az biztos, hogy immár a levegőben lóg az esetleges ír egyesülés kérdése. A Lucid Talks piackutató cég felmérése alapján a megkérdezettek kétharmada szeretné, ha öt éven belül népszavazást tartanának Észak-Írország Egyesült Királyságban való maradásáról és a többiek is sok esélyt látnak arra, hogy ez megtörténhet. Ezt az igényt az is táplálja, hogy a Brexit a globális politikai szint alatt a civilek életét is alaposan felkavarta.

Észak-Írországban márciusban tartottak népszámlálást. Ennek valamennyi adatát csak 2022-re összesítik, de sokan biztosra veszik, hogy az egykori protestáns többség helyét mára átvették a katolikusok. Az is biztos, hogy a Brexit miatt megugrott az ír állampolgárságot igénylők száma az ír gyökerekkel rendelkezők körében, akik továbbra is szeretnék élvezni az EU nyújtotta előnyöket. Így, ha a népszámláláson a lojalistáknál többen vallják magukat ír állampolgárságúnak és identitásúnak, akkor valószínűleg elkerülhetetlen lesz a népszavazás kiírása.