Még keménykedhet a kormány a norvégokkal

Novemberben próbálkozhat először a hazai kabinet, hogy uniós szinten "visszavágjon" az északi országnak a 77 milliárd forint elvesztése miatt.

Cáfolták uniós források a Népszavának, hogy bármilyen formában is szóba került volna az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás megújítása. Ez egybecseng az oslói külügyminisztérium lapunknak küldött korábbi válaszával, miszerint az eredeti, 1994-es EGT-szerződés nem tartalmaz semmilyen lejárati határidőt, így meghosszabbítani sem kell jövőre.

A kérdés azért merül fel, mert – mint arról beszámoltunk – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter belengette: Magyarország végső esetben jövőre blokkolhatja az Európai Unió tagállamain kívül Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát magában foglaló EGT fennmaradását garantáló megállapodást.

A kormány látványosan keresi a lehetőséget, hogy visszavágjon Norvégiának, amiért a skandináv ország elzárta a pénzcsapokat a civileknek járó források elosztásával kapcsolatos nézeteltérés miatt. Magyarország a Norvég Alapból járó 77 milliárd forintnyi támogatástól esett el 2014-2020 között. Orbán Viktor miniszterelnök több minisztert is felkért, hogy találják meg a szükséges lépéseket az oslói “kötelezettségszegésre”.

A magyar kormánynak van lehetősége rá, hogy megnehezítsen vagy egyenesen meggátoljon az EU27-ek és a három ország kapcsolataira vonatkozó fontos döntéseket. Mivel az uniós tagállamoknak egyhangúan kell határozniuk az Európai Gazdasági Térség ügyeiben, egyetlen főváros ellenállása elég egy nyilatkozat vagy megállapodás zátonyra futtatásához.

Hamarosan például elkezdődnek a felek között a megbeszélések arról, hogy mekkora legyen Izland, Liechtenstein és Norvégia pénzügyi hozzájárulása az átlagnál fejletlenebb EU országok — köztük Magyarország — gazdasági és társadalmi felzárkóztatásához 2021-2027 között. Itt fog eldőlni, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek a jelenlegi költségvetési ciklusban. A három ország már jelezte, hogy kész megkezdeni a tárgyalásokat, és a huszonhetek is véglegesítették az álláspontjukat. Mint uniós források lapunkkal közölték, a megbeszéléseknek nincs határideje, de brüsszeli remények szerint az egyezség valamikor a jövő év folyamán megszületik. Ez azért is lenne fontos, mert az előző büdzséhez kapcsolódó norvég és más hozzájárulások 2023-ban kifutnak, és új kötelezettségvállalások híján elapadnának a támogatások a pénzre igényt tartó országokban. A megállapodást konszenzussal kell elfogadni, vagyis Magyarország, ha akarja, megfúrhatja az egyetértést.

Az EGT-hez tartozó államok képviselői rendszeresen üléseznek és döntenek az együttműködés bővítéséről. A miniszterek évente kétszer találkoznak, hogy megvitassák a kapcsolatok aktuális kérdéseit és iránymutatásokat adjanak, amiket szintén egyhangúan kell elfogadniuk. A legközelebbi eszmecserét november végén tartják, és ez lehet az első alkalom, hogy Magyarország él a vétójogával. Mint EU-s forrásaink rámutattak, a résztvevőknek eddig mindig sikerült konszenzusra jutniuk, és az egyetértés hiánya nagyon rossz politikai üzenetet küldene.