Mester és a naprendszere

Jancsó Miklós 100. születésnapját ünnepelték vasárnap este volt alkotótársai és barátai, szombaton pedig egy könyvet is bemutattak a hét évvel ezelőtt elhunyt rendezőről.

Jancsó Miklós minden filmje örök értékű alkotás, mely ma is hozzátesz ahhoz, amit magunkról, magyarokról gondolunk – méltatta Karácsony Gergely főpolgármester a hat éve elhunyt rendezőt a Budapesti Őszi Fesztivál nyitóeseményén, a Jancsó100! előadáson. A vasárnap este a Városmajori Szabadtéri Színpadon megrendezett műsor Jancsó Miklós századik születésnapjának tiszteletére készült, amelyen az egykori alkotótársak és barátok idézték fel a hozzá fűződő emlékeket, többen dallal-zenével készültek, amelyek közül néhány felcsendült a mester filmjeiben is. A hangulat illett Jancsó nyitott, játékos és muzikális személyiségéhez, hiszen számos zenei stílus megszólalt, igaz, a hip hopot képviselő Bëlga vagy a debreceni Lyuhász Lyácint Bt. underground együttes csak vásznon, filmrészletekben jelent meg.

Az elhangzó anekdotákból szinte megelevenedett a rendező személyisége. Kovács Kati elmesélte, hogy bár az 1969-es Fényes szelek forgatásán nehéz körülmények között kellett dolgozniuk, mégiscsak játék volt a munka, Jancsó pedig a nőkkel maximálisan udvarias, egy igazi gentleman volt. Dés László stílszerűen szaxofonozva vonult be a színpadra, majd felidézte, amikor a filmgyárban Jancsótól és Hernádi Gyula írótól el akarta kérni a Szörnyek évadja forgatókönyvét – melyben ő is szerepelt –, azonban közölték vele, hogy olyan nem létezik. Dés szerint a forgatás szintén rendhagyó volt, Jancsón kívül ugyanis senki sem tudhatta, mi sül ki belőle, a rendező az alkotás közben is változtatott a koncepción. – Jancsó mindenkit ismert, minden tudott, és halálpontosan érzett rá arra, hogy kik azok személyek, a „szatelitek”, akik passzolnak a naprendszerébe – mondta Müller Péter Sziámi.

Az esten a humor sem maradt el: Lovasi András elmesélte, egyszer Jancsónak viccből megemlítette, elhívhatná egy filmjébe Lagzi Lajcsit, mire az alkotó ezt meg is tette, a zenész szerepelt az Anyád! A szúnyogok című szatírájában. Scherer Péter, a Kapa Pepe-sorozat hőse pedig arról mesélt, hogy hétfőnként Mucsi Zoltánnal örömmel tért be a rendező otthonába, ahol az aktuális vendégek „whiskyztek, söröztek és megváltották a világot”. Az est legmeghatóbb pillanata mégis az volt, amikor Lovasi András gitárkísérettel adta elő „Miki bácsi dalát”, a Zár az égbolt című szerzeményt, melyet szintén ő énekelt Jancsó 1999-es Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmjében, és 2014. február 22-én, a rendező temetésén a Fiumei úti sírkertben.

A rendezőre a hétvégén egy interjúkötettel is megemlékeztek, Szekfü András filmtörténész az Így filmeztünk című könyvsorozatának harmadik részében Jancsó Miklóst és alkotói körét mutatta be. A Francia Intézetben rendezett beszélgetésen a szerző és a kötet interjúalanyai idézték fel régi emlékeiket. – Jancsóval az ismertségünk nem az első találkozáskor, hanem fokozatosan alakult ki – mondta Szekfü András, aki idővel a rendező monográfusává vált, valamint maga is dolgozott és szerepelt a Fényes szelek című filmjében. Kende János, Jancsó operatőre felidézte, hogy noha a rendező „feudális alkat” volt, a forgatásokon sosem parancsolgatott, és szinte maga előtt látta a jeleneteket, ami a hatvanas-hetvenes években nagy szó volt, hiszen akkoriban még nem állt rendelkezésre videokontroll. Jancsó Nyika operatőr apja munkabírását emelte ki, miszerint ha dolgozni kellett, nála sosem volt megállás.

A beszélgetésen Gelencsér Gábor filmtörténész kiemelte, Jancsó azért egyedülálló a magyar rendezők között, mivel őt nemcsak megihlette az európai modernista filmművészet, de a hatvanas évektől a hosszú beállításaival és a tömegeket mozgató bonyolult jeleneteivel egy csakis rá jellemző, saját stílust teremtett, mellyel beírta magát az egyetemes filmtörténetbe. Jancsó azonban még hetven év felett is képes volt megújulni, a rendszerváltás utáni világot észlelve pedig nemcsak szemléletet, de formát is váltott, miközben a bohózat, a szatíra vizei felé vette az irányt. Gelencsér szerint ez a látásmód üdítően hatott a honi filmművészetre, és sajnálatos mód mérhetetlenül hiányzik a 2020-as évek Magyarországáról.

Infó:

Szekfü András:

Így filmeztünk 3 – Jancsó és köre

MMA Kiadó