Veszélyes a NER-sóder: elkaszálták a délegyházi bányanyitási tervet

Szennyezettebb a Budapesti Atlétikai Stadion építésekor kitermelt föld, mint állították. Ezzel az anyaggal töltötték volna fel a területet.

Elkaszálta a Precíziós Agrokémia Zrt. délegyházi bányanyitási tervet a Pest megyei Kormányhivatal. A cég még a nyár közepén kezdeményezett környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárást. Az „újtelep” lakóházaitól alig 50-100 méterrel elterülő 25 hektáros bányaterületről évi 200 ezer köbméter homokot és kavicsot termeltek volna ki, amit napi 128 teherautóval hordtak volna el.

Az engedélykérelemhez a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyilatkozatát is mellékelték, miszerint a Budapesti Atlétikai Stadion beruházásánál keletkező „szennyezetlen inert anyagot” a bányatelek tájrendezésekor a meder visszatöltésére használják majd fel. A délegyházi polgármester szerint „nagy erők mozdultak” ellenük és csekélynek tartotta az esélyeiket a bányanyitás megakadályozására.

Mindez nem szegte a helyiek kedvét, háromtucatnyian jelentkeztek be ügyfélként az engedélyezési eljárásba és az önkormányzat is benyújtotta állásfoglalását. A Pest megyei Kormányhivatal rögvest meghosszabbította az ügyintézési határidőt, majd bekérte a szakhatóságok véleményét. Szeptember 20-án kiadott határozatában pedig kimondta, hogy a tervezett tevékenységre a termőföld és a földtani közeg védelme, illetve közegészségügyi okok miatt engedély nem adható. Egyrészt megállapítják, hogy a szállópor koncentrációja nőhet a kitermelés miatt, a környék kútjai elapadhatnak, ami ellehetetlenítené a bánya körüli tanyák életét, másrészt a területen lévő földek az átlagosnál jobb minőségű szántók, márpedig ezek rovására nem nyitható bánya.

A szakhatóság emellett rámutatott, hogy a kérelmező által közölt adatok nem igazán egyeznek a korábban készült vizsgálatok eredményeivel. A dokumentációban ugyanis az szerepel, hogy a bányatevékenység során keletkező tavat a stadionberuházásból származó szennyezetlen inert anyaggal töltik fel. Csakhogy a projekthez készült földtani vizsgálat során részletesen feltárták a terület felszín alatti szennyezettségi állapotát. A jelentés szerint az építkezés helyét 2-5 méter mélységben heterogén szerkezetű, építési törmelékes, helyenként salakos feltöltés borítja, amely mérgező nehézfémeket, valamint policiklikus aromás szénhidrogént tartalmaz. A szennyezés mértéke a legfelső rétegben a nehézfémek esetében helyenként nyolcszoros, de átlagosan is két-háromszoros, míg a szénhidrogén szennyezőknél a felső rétegben 200-szoros, egyébként átlagosan 12-szeresen haladja meg a határértéket. A stadion építéskor kitermelt anyag ilyenformán nem sorolható a szennyezetlen inert anyagok közé, így tófeltöltésre alkalmatlan. Sőt átlagos hulladéklerakóban sem helyezhető el.

A délegyháziak tehát fellélegezhetnek, a bányanyitás réme szerteoszlott, sőt az önkormányzat tervezett rendeletmódosításai meghiúsíthatják a további próbálkozásokat. Bár a Tiborcz István érdekkörébe tartozó üzletembernek, Balázs Attilának átjátszott hatalmas – kiskunlacházi, délegyházi – több száz hektáros bányaterületek sincsenek túl messze a most leállított bányától, szállítási útvonaluk pedig szinte megegyezik. Márpedig a Balázs-féle Kvarchomok Kft. bányanyitását a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította, így a szükséges engedélyeket könnyített eljáráson, rövidebb idő alatt szerezheti be.

Az elmeszelt bányanyitással nem oldódott meg a stadionberuházás során keletkezett törmelék elhelyezésének kérdése sem. A területen lévő épületek bontásakor, a tereprendezésnél, illetve az alapozásnál kitermelt sok tonnányi földet és hulladékot első körben átszállították a Kvassay Jenő út túloldalára, a leendő Diákváros-Fudan Egyetem campusának területére.

– A beruházás megkezdése óta hordják át nagy mennyiségben az építési hulladékot a ZÁÉV által bekerített területre – válaszolta a Népszava kérdésére Baranyi Krisztina. Ferencváros független polgármestere rá is kérdezett a cégnél arra, hogy mi lesz az itt halmozódó törmelékkel. A vállalat helyszínen tartózkodó képviselője arról biztosította, a területre bontási hulladékot hordanak, amit darálással megtisztítanak a szennyeződésektől és részben felhasználják a stadion építéséhez, részben elszállítják. A halom mintha valóban apadt volna – teszi hozzá Baranyi.

Csakhogy a bányanyitást tiltó határozat szerint a „Budapesti Atlétikai Stadion területről kitermelt anyagból inert anyag célzott biológiai/kémiai kezelés nélkül, kizárólag fizikai művelettel (törés/darálás) nem állítható elő”. A darálás tehát önmagában nem segít, a törmelék attól még szennyezett marad akár visszaépítik, akár elszállítják.

Az egykori Vituki-torony és a többi vízműves épület bontására, valamint a tereprendezésre Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes, ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. alkotta párossal szerződött az állami Beruházási Ügynökség. A cégek 4,1 milliárd forintért vállalták a munkát. A kivitelezői tenderen szintén a Mészáros gyerekek cége (ZÁÉV) valamint az immáron Tiborcz István közelinek számító Magyar Építő diadalmaskodott. Együtt dolgoztak a Puskás Stadionon is. A bontást ott a ZÁÉV Zrt. a Föld-Trans 2001 Kft.-vel közösen végezte el 3,9 milliárdért.

Az Átlátszó korábbi cikke szerint a Puskás Stadion törmelékének egy része egy Határ úti telepre került, ahol ledarálták és hónapokig tárolták, majd ismeretlen helyre szállították. Az Átlátszó szerint a bontási hulladék darálását és tárolását illegálisan végezték. A cég később közleményben tudatta, hogy nem daráltak csak osztályoztak és nem törmeléket, hanem építési anyagot tároltak, amire pedig volt engedélyük. A cég törökbálinti székhelye mindenesetre 2017-ben engedélyt kapott nem veszélyes hulladékok tárolására és hasznosítására. Csak a végén nehogy itt, vagy a Határ úton kössön ki a stadion hulladéka.