Hogy nem sikerült 277 milliót elkölteni Budapest köztereinek takarítására? - kérdezte csodálkozva Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes belvárosi polgármester a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. 2020-as évről köztisztasági beszámolójáról szóló előterjesztés kapcsán, amelyben valóban az szerepel, hogy a cég túlkompenzáció miatt visszautalt 277 milliót a fővárosi önkormányzatnak. A feladatra kapott csaknem 9 milliárd forintot ugyanis nem tudták elkölteni, mert nem volt se hőség, se annyi hó, mint amennyire előre számítottak.
Szentgyörgyvölgyi nem vitatta az enyhe telet és a nyarat, de úgy vélte, hogy elég végigsétálni néhány fővárosi utcán ahhoz, hogy könnyedén megállapítsák, lenne mire elkölteni a köztisztaságra kapott pénzt. Ezt Tüttő Kata főpolgármester-helyettes sem tagadta és elnézést kért a félrevezető megfogalmazásért. Mint mondta: nem arról van szó, hogy az FKF ne tudta volna elkölteni ezt a pénzt, tízszer ennyit is el lehetne költeni köztisztaságra Budapesten, de erre a pénzre is szükség van a kormány által a főváros költségvetésén ütött lyuk betöméséhez.
A felvetés és a beszámoló már csak azért is érdekes, mert a takarékoskodás hatása már a lakosság számára is láthatóvá vált, a köztéri szemetesek negyedét leszerelték, sokan kritikusnak találják a köztisztaságot és a közbiztonságot. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban a Népszavának erről azt mondta, hogy a „köztisztaságra sokkal többet költenénk, de a nincsből sajnos nem lehet. A cégektől hatékonyságnövelést várunk, a Fővárosi Közterület-fenntartónál (FKF) vannak modellértékű programok, mint például a faltól-falig takarítás”.
Láng Zsolt ezt követően az uniós projektek sorozatos csúszása miatt aggodalmaskodott. Az ex-kerületvezető elsőként a fővárosi árvízvédelemre még az előző városvezetés idején elfogadott beruházások végrehajtását kérte számon az ellenzéki városvezetésen, külön kiemelve, hogy a Római-parton már bizonyosan egyetlen kapavágás se lesz ebben a ciklusban, hiszen a tervezés is csak 2023 végén zárul le. A részben erre kapott forrásokból így 3,8 milliárdot a pesti oldal védműfejlesztésére fordítják, hogy ne vesszen el. Láng szerint a kormány mentette meg ezt a pénzt Budapestnek azzal, hogy hozzájárult az átcsoportosításhoz, de ezzel együtt „nem érti miért csúszik minden éveket”. Ezt később a Széna tér átépítése és a fővárosi kerékpáros fejlesztések kapcsán is elmondta.
Ha az összes uniós projektet megvizsgálnánk, akkor láthatnánk, hogy milyen nagy csúszások vannak az állami beruházásoknál – vágott vissza Kiss Ambrus, aki szerint a Római part védműtervezését ők emelték be az uniós programba, az előző városvezetés ugyanis úgy akart gátat emelni, hogy nem készült a lakosságot is bevonó megvalósíthatósági tanulmány. A csillaghegyi öblözet árvízvédelmének többi projektjét pedig részben nem várt esemény, mint például a tervezési területen talált római kori romok, illetve egy kivitelezői jogvita hátráltatta.
Baranyi Krisztina a Cséry-telep kármentesítésére kérdezett rá, lévén a környéken élőket nem igazán nyugtatja meg, hogy csupán figyelik a szennyezés kiterjedését, de semmi nem történik a felszámolására. Tüttő Kata szerint az államot és a fővárost egyetemleges felelősség terheli az ügyben, de korábban az MNV Zrt. elfogadta azt a felosztást, hogy a főváros 1 százalékban felelős csak a károkozásért, így a mentesítés is csak ennyiben hárul rá. A főváros a maga egy százalékát már elvégezte a hulladékátrakó megvalósításával. Csakhogy az MNV Zrt. most újranyitotta a vitát azt állítva, hogy a főváros felel a kát 99 százalékáért. Az ellenzéki városvezetés a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa elé vinné az ügyet. A testület azonban már régóta nem ülésezett.
Gyakorlatilag vita nélkül átment a fővárosi közlekedési lámpák karbantartására és fejlesztésére vonatkozó javaslat, miszerint az idén lejáró szerződést jövőre egy komplex – üzemeltetési és fejlesztési feladatait tartalmazó - öt éves kontraktus váltja majd fel. A partner kiválasztására tendert ír ki a BKK, amelynek összértéke az előzetes számítások szerint meghaladja a 8,6 milliárd forintot.
Ezt követően némi vita bontakozott ki a Marina-part beépítési magasságának 20 méteres emeléséről, valamint arról, hogy a BKV kishajók forrás hiányában jövőre sem járnak majd. Láng Zsolt a Széna tér átépítésének csúszására vonatkozó kérdésére válaszolva Őrsi Gergely (MSZP) II. kerületi polgármester elmondta, hogy a Láng Zsolt- Tarlós István páros által otthagyott terveket alaposan át kellett alakítani ahhoz, hogy valóban zöldebb, gyalogosokat jobban kiszolgáló, a lakosság elvárásainak jobban megfelelő tér létesüljön. A kivitelezés idén október végén indul és várhatóan jövő tavaszra fejeződik be. A csúszásnak egyébként az áttervezés miatt az is oka volt, hogy ne egyszerre induljon több forgalmat korlátozó beruházás, márpedig a Blaha Lujza tér átépítése most fejeződik be. A dugók miatt pedig éppen a Fidesz háborog a leginkább.
