Az ombudsman is elégedetlen a hazai műtéti körülményekkel

Kozma Ákos az állampolgári jogok biztosa Káslernek és Palkovicsnak is talált feladatot a műtőkben.

Sérülhetnek az alapjogok az ellátás körülményei miatt a hazai műtőkben – állapítja meg jelentésében Kozma Ákos az állampolgári jogok biztosa. A dokumentum egyebek mellett rosszallja azt is, hogy sem számonkérhető szabályozás, sem ellenőrzés nincs, így ezek nem garantálják az elvárható műtéti körülmények biztosítását a hazai egészségügyben.

Az ombudsman két évvel ezelőtt indította a most lezáruló vizsgálatot, miután a lapok címlapjaira került, hogy rosszul lett a hőség miatt operáció közben az egyik orvos a Semmelweis Egyetemen. Azon a nyáron a SE több klinikai műtőjében nem működött a klíma berendezés. Ezt az érintettek azért tartották elfogadhatatlannak, mert a melegben romlik az operálók koncentrációja, a személyzetről csepegő verejték forrása lehet a sebfertőzésnek. Utóbbinak a kockázatát az is növeli, hogy a működő klíma feladata lenne steril levegővel ellátni a helyiséget.

A hazai egészségügyben viszont nyáron gyakran kénytelenek 40 fokban dolgozni az operáló teamek. Ezt erősítette meg a Magyar Kórházszövetség 2019-ben végzett felmérése is, miszerint az intézmények kétharmadának a műtőiben ugyan van klíma, ám a kórházak felének nincs pénze azok karbantartására. És gyakran még a működő berendezések sem felelnek meg a korszerű követelményeknek. A Klíma rendszerek cseréjét az is akadályozza, hogy azokhoz sok esetben az épületek teljes elektromos hálózatát is fel kellene újítani.

A néhai Állami Egészségügyi Ellátó Központ maga is felmérte az állami intézményekben a klíma helyzetet. Ők azt állapították meg, hogy a kórházak műtőinek 92 százalékában működik a klímaberendezés. Ha valamennyi épületet klimatizálni akarnának az számításaik szerint több mint 40 milliárd forintba kerülne. Ebből az első három évre közel 24 milliárd forintot számoltak.

Az ombudsman mostani jelentése azt is megállapítja: hogy a kórházak több helyen mobil klímákkal próbálják helyettesíteni a beépített berendezéseket, de ezek fertőzésveszélyesek, és nem képesek sem a megfelelő hőmérsékletet, sem levegőcserét biztosítani.

A jelentésből az is kiderül, hogy Müller Cecília hivatala nemcsak a sajtónak, de az ombudsmannak is adós maradt válaszokkal. Mint írja: „Az országos tisztifőorvos megkeresésem ellenére nem tájékoztatott a módszertani levélben foglaltaknak megfelelés szintjéről a hazai ellátók körében, illetőleg arról sem, hogy érkeztek-e a műtők klimatizáltságával, levegőellátórendszerével összefüggő jelzések, bejelentések, vagy panaszok hivatalához 2019-ben.”

Az ombudsman végül megállapítja: „a vizsgált egészségügyi ellátási körülmények a felhívott alapjogok tekintetében visszásság veszélyét idézik elő a számonkérhető szabályozás, valamint az annak érvényesülését biztosító ellenőrzés hiánya miatt.”

Kozma Ákos feladatokat is adott Kásler Miklósnak, a humán tárca vezetőjének és Palkovics Lászlónak az innovációs miniszternek. Káslert arra kérte, fontolja meg, hogy a műtők klíma berendezése legyen-e része az ellátás minimális tárgyi feltételeinek. Továbbá kezdeményezte: a miniszter mérje fel, az állami ellátóhelyek műtőiben a klímák állapotát és kezdjék meg a betegbiztonságot is garantáló eszközök beüzemelését.

Palkovics Lászlónak pedig azt javasolta, hogy határozza meg, milyen környezeti határértékek mellett kell felfüggeszteni a munkát a műtőkben. S egyben arra is kérte, hogy nyáron a munkavédelmi ellenőrök hangsúlyosan ellenőrizzék a műtők hőmérsékletét.