Szerbia;Koszovó;rendszámtábla;Aleksandar Vucic;koszovói háború;

- Balkáni rendszámtábla-háború: megállapodott Koszovó és Szerbia

Az Európai Unió közvetítése révén született megállapodás a két ország közötti feszültség csillapításáról.

Ismétli magát a történelem? – tehették fel a kérdést Európában annak kapcsán, hogy a napokban harckocsik jelentek meg a koszovói-szerb határnál. A NATO és az uniós intézmények is aggódtak, az Európai Parlament mérsékletre szólította fel a feleket. Az Aleksandar Vucic elnök által uralt szerb média pedig azt sugallta, mintha háború fenyegetne. Bár valóban fagypontra került Belgrád és Pristina viszonya, ennyire azért nem volt vészes a helyzet. Találóan fogalmazott Boris Tadic egykori szerb köztársasági elnök, aki úgy vélte, valójában Vucicnak és Albin Kurti koszovói kormányfőnek is érdeke a feszültség fenntartása. Előbbi a jövő évi elnök- és parlamenti választásra, utóbbi az októberi helyhatósági voksolásra készül.

A  Önrendelkezés (Vetevendosje) nevű nacionalista pártot irányító Kurti idén március óta másodszor áll a koszovói kormány élén. Régóta a „kölcsönösség” politikáját hirdeti Szerbiával kapcsolatban, azt, hogy Pristinának ugyanúgy kell bánnia Belgráddal, mint ahogyan az bánik vele. Kurti mantrája szerint „nincs egyenlőség kölcsönösség nélkül”. Vjosa Osmani köztársasági elnök szintén támogatja ezt az álláspontot.

Csakhogy Kurti elképzeléseit nem egyszerű átültetni a gyakorlatba, hiszen Szerbia földrajzi és geopolitikai szempontból is helyzeti előnyben van. Belgrád mindmáig nem ismerte el Koszovó függetlenségét, Oroszország és Kína támogatásával rendre megakadályozza a koszovói tagságot a különböző nemzetközi szervezetekben. Koszovó ezért nem tudott csatlakozni az ENSZ-hez vagy annak különböző alszervezeteihez, például az UNESCO-hoz.

A legutóbbi konfliktus a rendszámtáblák miatt alakult ki. Koszovóban sokáig párhuzamosan három különböző rendszámtáblát használhattak. A régi szerb mellett eleinte az ENSZ koszovói adminisztrációja, az UNMIK által kiadott táblákkal is közlekedtek. Az UNMIK megbízatása a koszovói függetlenség 2008. februári kikiáltásával véget ért, a független köztársaságban az új rendszámtáblákat „RKS” jelzéssel (Koszovói Köztársaság) adták ki, de ezt Szerbia nem hajlandó elfogadni. A koszovói gépkocsivezetőknek ezért a határátlépéskor díj ellenében szerb rövidítéssel ellátott, két hónapig érvényes rendszámtáblákat kell vásárolniuk.

Szerb rendszámmal korábban akadálytalanul be lehetett utazni Koszovóba, csakhogy a Kurti-kormány nemrég úgy döntött, felmondja a Belgráddal tíz éve kötött ideiglenes megállapodást. Így a szerb rendszámmal utazóknak ugyanazokkal a kellemetlenségekkel kell szembenézniük Koszovóba való belépéskor, amelyeket fordítva a koszovóiak már régóta ismernek. A helyzetet bonyolítja, hogy az Észak-Koszovóban élő szerbek jó része szintén szerb rendszámtáblával közlekedik. Kurti viszonossági politikája népszerű a koszovói albán többség körében, és nagy szerepe van abban, hogy a miniszterelnök továbbra is az egyik legkedveltebb koszovói politikus. Szerbiában közben felnagyítják az ügyet, Vucic elnök már a szerb kisebbség elleni közelgő „pogromról” is beszélt.

Az új intézkedések elleni tiltakozásul néhány koszovói szerb, nyilvánvalóan Belgrád támogatásával, lezárva tart két határátkelőt. Nebojsa Stefanovic szerb védelmi miniszter többször is felkereste a határ közelében lévő katonai bázisokat, az egyik esetben az orosz nagykövet kíséretében. Eközben az ultranacionalista Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter „hazug szervezetnek” minősítette az Európai Uniót, amelynek a szava szerinte semmit sem ér. Pristina sem tett sokat az enyhülésért: a koszovói rendőrség különleges egységét küldte Koszovó szerbek lakta északi részére, a jarinjei és a brnjaki határátkelőkre, hogy így juttassa érvényre a rendszámtáblákkal kapcsolatos intézkedést. Szerbia erre harckészültségbe helyezte a határ közelében állomásozó katonai egységeit.

Az EU közvetítésével éveken át párbeszéd zajlott Szerbia és Koszovó között, de ez Kurti kormányra kerülésével elakadt. Az unió befolyása is csökkent a régióban, Belgrád számára sokkal fontosabb Peking véleménye, Pristina viszont Washington pártfogását reméli. Most mégis az EU-nak köszönhetően sikerült csillapítani a feszültséget. Ursula von der Leyen bizottsági elnök közvetítésének köszönhetően Koszovó visszavonja a határról különleges csapatait, a szerbek pedig eltávolítják barikádjaikat és nemzetközi munkacsoport jön létre a rendszámtáblák ügyének megoldására.

Tiltott határátlépés az ürügy, de a hét évvel ezelőtt Ukrajna fölött lelőtt maláj repülő miatti felelősség feszegetése, illetve a Navalnij-ügy lehet az igazi ok.