A 106 körzetben összesen több mint egymillió egyéni és miniszterelnök-jelölti szavazólapot adott le csaknem 635 ezer választó. A késő estig közölt adatok összesítése szerint az érvénytelen szavazatok száma több mint 22 ezer volt, ami meghaladta az országgyűlési választásokon szokásos értéket.
Az átlagot jócskán meghaladó arányban adtak le érvénytelen szavazatot például Zala 2. választókerületében (14,52 százalék), Komárom Esztergom megye 1-es választókerületében (11,62 százalék), Pest megye 12. számú körzetében (19,24 százalék) vagy éppen Heves megye 3. választókerületében. A rekordot Somogy 3-as számú választókerülete állította be, ahol a voksok 32,48 százaléka bizonyult érvénytelennek. (Itt egyedül indult a jobbikos Steinmetz Ádám.)
Az érvénytelen szavazatok magas aránya az előválasztás eredményeit figyelő szavazóknak is feltűnt, többen rákérdeztek erre az előválasztás hivatalos Facebook-oldalán.
A Népszava információi szerint bár érvénytelennek minősültek a rosszul kitöltött vagy üresen bedobott szavazólapok is, a legtöbb esetben az azonosításhoz használt QR-kód miatt vált érvénytelenné a voks, mivel azt a szavazat leadásakor nem vagy rosszul rögzítette a rendszer. Függetlenül attól, hogy a szavazólapot szabályosan töltötték-e ki, így ezeket a voksokat a számláláskor nem tudták hitelesíteni.
– Számoltunk azzal, hogy a QR-kódos megoldás rejt magában némi kockázatot – ismerte el a Népszavának Hajdú Gergő, az előválasztás lebonyolításában segédkező aHang kampányigazgatója. Mint elmondta: a választási csalások hatékonyabb megelőzése miatt nem akartak pecsétes szavazólapokat használni, ezért vezették be teljesen új technológiai megoldásként a QR-kódos azonosítást. Ezzel szerinte nem is volt gond, a rendszer tökéletesen működött. A probléma az, hogy a voksokat gyűjtő aktivisták esetenként nem olvasták be a QR-kódokat, így a szavazólapokat a szavazatszámlálók nem tudták beazonosítani és hitelesíteni sem. Hajdú Gergő szerint ez nem a beolvasáshoz használt tabletektől függött, ezek jó minőségű eszközök voltak. Az érvénytelen szavazatok megoszlása egyébként meglehetősen egyenetlen, van, ahol kifejezetten magas, míg másutt alig akad ilyen – tette hozzá.
Valóban magas az érvénytelen szavazatok száma – erősítette meg a Népszavának Tóka Gábor, a Vox Populi választási és közvélemény-kutatási blog szerkesztője is. A szakértő szerint a sátornál segítők tapasztalatai szerint két fő oka lehet az érvénytelen voksoknak. Az egyik, hogy néhány szavazót inkább csak a miniszterelnök-jelöltek közötti választás lehetősége vonzott, és az egyéni kerületi képviselőjelöltek neve nem sokat mondott neki. A másik és valószínűleg gyakrabb ok a QR-kód szkenneléséből adódott. Tóka egyébként dolgozott sátornál, tapasztalatai szerint a kódok beolvasása, különösen esti fénynél, elég nehezen ment. – Ha egy kicsit sietni kezdett az ember az esetleg felgyülemlő sor miatt, akkor könynyen előfordulhatott, hogy valami félrement. Ez nyilván olyan hiba, amiből tanulni kell – mondta.
Az eredményeket azonban szerinte sem befolyásolja ez érdemben, hiszen „véletlenszerűen vesz el egy-egy szavazatot hol ettől, hol meg attól a jelölttől”. Ahol 1-2 százalékos különbség volt a győztes és a második helyezett között – ha egyáltalán lesz ilyen –, ott esetleg lehet egy kis valószínűségszámítást végezni, miszerint mekkora az esélye annak, hogy a véletlenek halmozódása befolyásolta a végeredményt. De Tóka szerint ez kevéssé valószínű.
