Az elmúlt években nettó 55 milliárd forint értékben költött a kormány a kőbányai vásárváros területén ingatlanfejlesztésekre. A szükségszerű fejlesztéseken túl a cél az volt, hogy méltó helyszínt kapjon ezekben a napokban megnyitott vadászati világkiállítás, illetve s szeptember elején megtartott Eucharisztikus Világkongresszus. A kormány folyamatosan igyekezett hangsúlyozni, hogy a pavilon és konferenciaközpont fejlesztések nemcsak e két rendezvényt szolgálják, hanem azokat hosszú távon hasznosítanák. A most elkészült 2400 fős konferencia-központ a fővárosban valóban hiánypótló. Ám a Hungexpo-fejlesztésekbe ölt pénz az állam számára száz év alatt sem térül meg, míg a hasznát a francia bérlő cége a Hungexpo Zrt. fölözi le.
A Hungexpo-fejlesztés tervezője a Finta Stúdió, a kivitelezője pedig a KÉSZ Zrt. volt, míg a beruházást a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Expo Park Kft. menedzselte. A cég tulajdonolja a kőbányai vásárvárost, ám a hasznosításból minimális haszna van a cégnek. Ugyanis a vásárokat, rendezvényeket és konferenciákat szervező Hungexpo Zrt. a francia GL events Venues tulajdonában van, egy darab jelképes értékű részvénnyel pedig a Fővárosi Önkormányzat rendelkezik. A francia rendezvényszervező cégnek jól megy, még tavaly a pandémia évében is 2,6 milliárdos árbevétel mellett egy milliárd forintos profitot termelt. A pandémia előtt 2019-ben szintén 1,1 milliárd volt a profit, igaz nyolc milliárdos forgalom mellett. Az jól látható, hogy a rendezvényszervezésben otthon vannak a franciák, s az évi egy milliárdos profitot szinte minden évben kiveszik a cégtől.
Ezzel szemben áll az állami ingatlanfejlesztő cég, az Expo Park Kft., amelynek tőkéje a fejlesztések következtében 55 milliárd forintra növekedett. Az üzleti konstrukció úgy néz ki, hogy az állam felépítette a az új Hungexpót, amit a francia Hungexpo Zrt. hasznosít. Míg a francai rendezvényszervezőnek meg sem kottyant a pandémia és nyereséges maradt a durván visszaeső árbevétel mellett is, az állami cég működése tavaly, de már 2019-ben is veszteséges volt. 2020-ban az Expo Park Kft.-nek 800 millió (!) forintos árbevétele volt, ebből 580 millió forintos adózott veszteséget termelt a cég. De már 2019 is 660 millió forintos veszteséget hozott. Az utolsó nyereséges éve az állami ingatlankezelőnek 2018-ban volt: akkor 893 millió forintos árbevétel mellett 230 milliós nyereséget könyvelt el a cég. Ugyanebben az évben a francia Hungexpo 7,9 milliárd forintos árbevétel mellett 1,3 milliárdos nyereséget termelt.
Vagyis van egy jól profitáló, nyereséges külföldi rendezvényszervező cég tőkeerős háttérrel, és van egy magyar állami cég, amelyik az ingatlanok tulajdonosa. Ez utóbbi pozitív nullszaldóval működik, ha éppen nem veszteséges. És mégis a veszteséges állami cég kezdett fejlesztésbe, igaz nem piaci alapon, hanem egyedi kormánydöntés alapján kapott az adóbevételekből 55 milliárd forintos tőkeinjekciót. Az Expo Park Kft. éves átlagban 100-150 millió forintos profitot termelt, nem számolva az utolsó két veszteséges évvel. Ha visszatér a pandémia előtti szintre az Expo Park Kft. „profittermelő” képessége, akkor az 55 milliárdos tőkeinjekció az adófizetőknek 366 év alatt térülne meg. Ha a fejlesztések következtében a profit megháromszorozódna, még akkor is száz év feletti megtérüléssel számolhatnak az adófizetők. Ezzel csupán egy a gond, hogy ezek az épületek száz év múlva nagy valószínűséggel már sehol sem lesznek, vagyis a megtérülés fizikai képtelenség.
