Karikó Katalin Nobel-díját várja a világ

Sokan gondolják úgy, nagy a valószínűsége annak, hogy a magyar kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója esélyes az elismerésre.

Van miért figyelnünk a következő órákban, napokban, amikor a Nobel-díj bizottság bejelenti az idei nyerteseket: az orvosi és fiziológiai elismerést ma, a kémiait szerdán adják át. Karikó Katalin az mRNS-sel kapcsolatos kutatásait molekuláris biológus, biokémikus minőségében végezte, de mivel találmányát, a módosított mRNS-t használó vakcinát az orvostudományban sikerült gyakorlati módon - ami a díj odaítélésének tán legfontosabb feltétele - hasznosítani, esedékes, a kutatásokban résztvevő amerikai Drew Weissmannal együtt az orvosi Nobel-díj elnyerésére is. A bizottság általában évekig, nem ritkán évtizedekig is mérlegeli a legalkalmasabb díjazott személyét. Most Karikó Katalinnal kapcsolatos várakozásokat erősíti, hogy az mRNS-alapú Pfizer/BioNTech-vakcina eredményesen vethető be a Covid-19-járvány ellen, amivel már eddig is milliókat sikerült megmenteni a betegségtől, annak súlyos következményeitől, esetleg a haláltól, miközben folynak kutatások más területeken is mRNS-alapú gyógymódok kidolgozására. A jelek jók: Karikó és Drew Weissman februárban elnyerték a Rosenstiel-díjat, augusztusban pedig a Horwitz-díja, és azóta sem áll meg a díjeső, ami persze egy potenciálisan Nobel-díj várományos felfedezés esetében nem meglepő. Az említett két díjat azonban a tudományos körökben - főleg az orvosi területen - úgy tekintik, mint a Nobel-díj közvetlen előzményét. Emellett Karikóék elnyerték a Breaktruogh Prize-t (Áttörés-díjat) is, amit sokan a tudomány Oscar-díjának tekintenek: többek között Stephen Hawking is kiérdemelte. Jelentős a Lasker-díj is, amit amerikai Nobel-díjnak is neveznek.

A valódi odaítélésének viszont egyik nagyon fontos kritériuma a találmánnyal kapcsolatos tudományos közlemények minősége, és azok idézettségének mennyisége is. Utóbbi terén lehetnek problémák: Richard Dawkins brit etológus, evolúciós biológus tavaly decemberben így kezdte Twitter bejegyzését: "Adjatok ennek a nőnek Nobel-díjat!", mire a Pennsylvaniai Egyetem tudósai kinevették, mondván: a BioNTechnek még weboldala sincsen.

Korábban sem tekintették jelentősnek a felfedezést, Karikó nem kapott a kutatásokhoz pénzt. Valójában érthetetlen, miért nem kapták meg az mRNS-kutatások azt a figyelmet, amit megérdemeltek volna, nem csak Pennsylvaniában, máshol sem: a világ tudományos közvéleménye mintha félrenézett volna. 2005 augusztusában jelent meg Karikóék első tanulmánya arról, hogy lehet úgy felhasználni az mRNS-t fehérjék előállítására sejtjeinkben, hogy közben ne váltson ki a szervezetre káros immunhatást. Természetes formájában az mRNS (hírvivő-ribonukleinsav, egyszerűbb szervezetekben, vírusokban akár örökítő funkciókat is ellátó bonyolult fehérjemolekula) a DNS-ből származó információt viszi el a sejtekben arra a helyre, ahol a megfelelő fehérjemolekula előállítódik. Ez a hatásmechanizmusa a Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-alapú vakcinájának is: arra késztetik a sejteket, hogy az új koronavírus tüskéiben lévő fehérjéket állítsanak elő, ezáltal megtanulva, mi ellen kell harcolnia az immunrendszernek, amikor maga a vírus megjelenik. Ez a fő előnye az ilyen vakcináknak: az oltással a tanuláshoz csak a legszükségesebb információk kerülnek be a szervezetünkbe, míg hagyományos oltásoknál a teljes - igaz “legyengített”, szaporodásképtelenné tett - vírus ott van, így teljesen mások a mellékhatások arányai.

Bejegyeztették a találmányt és vállalatot alapítottak, de a figyelem szinte nulla volt. Derrick Rossi - aki a Stanford Egyetemen posztdoktori kutatásokat végzett - volt a kevés érdeklődők egyike, és 2010-ben Harvard- és MIT-professzorokkal egyetemben társalapítója lett a Modernának, amely kifejezetten azzal a céllal alakult meg, hogy a módosított mRNS-re épülő vakcinákat, gyógyszereket gyártson. Karikó 2013-ban találta meg a kis német céget, a BioNTechet, amelynek a társelnöke lett, miután a Pennsylvaniai Egyetemen közölték vele, nem éri el a kar által megkívánt színvonalat.

Az mRNS-módszerrel azonban más betegségek is gyógyíthatók, Weisssman, aki jelenleg is a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvosi Fakultásán kutat, a herpesz, a HIV és az influneza ellen keresi az ellenszereket. Karikó sem állt meg a Covidnál, olyan betegségekre fejleszt kezelési módokat, mint a rák és az autoimmun-betegségek, köztük a szklerózis multiplex.

A Nobel-díj odaítélésének trendje észrevehetően az, hogy egyre idősebb korukban kapják meg az elismerést a tudósok. Azzal, hogy miért és hogyan változik az az idő, ami az áttörést jelentő tanulmány és a díj odaítélése között mutatkozik ma már tudományos elemzések foglalkoznak. Miközben Alfred Nobel svéd feltaláló és iparmágnás végrendeletében azt hagyta meg, hogy értékpapírokba fektetett tőkéjének éves kamatait azok között osszák fel, akik az előző évben a legnagyobb hasznot hajtották az emberiségnek, a bizottság soha nem sietett az odaítéléssel: a tendencia az ötvenes évektől kezdve egyre észrevehetőbb. Ebben az is közrejátszik, hogy egyre több az elbírálandó találmány, miközben félnek a kudarcoktól is, már többször kiderült, átgondolatlanul díjaztak felfedezéseket.