Elég nehéz elhinni, hogy az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok vezetőinek küszöbönálló találkozója nem az EU bővítéséről fog szólni. Márpedig uniós diplomaták és tisztségviselők tájékoztatása szerint a szlovéniai Brdóban sorra kerülő csúcson a résztvevők elsősorban a régió társadalmi-gazdasági fellendülését elősegítő együttműködésre összpontosítanak majd, nem a délkelet-európai államok taggá válásának esélyeire. A szerdai eszmecserét elnöklő Charles Michel az állam- és kormányfőknek kiküldött meghívó levelében meg sem említette a bővítést vagy a csatlakozási folyamatot, helyette a térség fejlődését előmozdító tervekről, a politikai párbeszéd elmélyítéséről és a biztonsági kooperáció megerősítéséről elmélkedett.
Az EU27-ek szeretnék nyitva tartani az ajtót nyugat-balkáni országok előtt, de a konkrét ígéretektől elzárkóznak. Amikor a miniszteri szintű EU Tanács szlovén elnöksége nemrégiben azt javasolta, hogy a közösség mondja ki, hogy 2030-ra a térség mind a hat országát felveszi, számos tagállam megdöbbent és elutasította az ötletet.
A tagságra legrégebben ácsingózó nyugat-balkáni állam, Észak-Macedónia (korábbi néven Macedónia) 17 éve nyújtotta be a csatlakozási kérelmét Brüsszelben. Koszovót kivéve minden régiós ország sok-sok évvel ezelőtt kérte a felvételét az Európai Unióba. “A csatlakozási folyamat halad, csak lassan”, fogalmazott egy nyugat-európai ország uniós diplomatája. “Tartjuk magunkat az ígéretünkhöz, hogy ezeket az államokat integráljuk az euroatlanti intézményekbe. Szerettük volna, ha ez gyorsabban megy, de mindenkit az érdemei alapján értékelünk, és a reformok üteme olyan, amilyen. Ezt megértjük, hiszen tudjuk, hogy honnan jöttek, miken mentek keresztül és milyen nehézségekkel küzdenek”.
Hátráltatja a tempós bővítést, hogy minden döntéshez a tagállamok teljes egyetértése szükséges, amit két- vagy többoldalú történelmi, nyelvi és egyéb konfliktusok nehezítenek. A kelet- és közép-európai országok sürgetik a folyamatot, míg néhány nyugati egyáltalán nem sietteti. Koszovó függetlenségét öt uniós ország nem ismeri el. Albánia és Észak-Macedónia több mint egy éve vár a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amit a macedónokkal vitában álló Bulgária blokkol. Edi Rama albán kormányfő Samuel Beckett: Godot-ra várva című darabjához hasonlította a bővítési folyamatot, amelyben két férfi beszélget, miközben várja valaki érkezését, aki soha nem jön el. A térség lakói úgy érzik, hogy Brüsszel cserbenhagyta őket, ami növeli más partnerek vonzerejét. Kína és Oroszország is aktív a térségben, és igyekszik jelentős gazdasági, politikai befolyást szerezni.
Az EU vezetői hangsúlyozzák, hogy a közösség a Nyugat-Balkán első számú kereskedelmi partnere és legnagyobb befektetője. Brdóba komoly támogatási csomaggal érkeznek, amelynek része egy már korábban beígért 9 milliárdos pénzügyi segítség a zöld és a digitális átállás felgyorsítására, a regionális együttműködés támogatására és az EU-hoz való felzárkózás előmozdítására. Ehhez járul egy új garanciaeszköz is, amelytől 20 milliárd euró összegű beruházásokat várnak a következő években. Az Európai Unió támogatást kíván nyújtani ahhoz is, hogy a nyugat-balkáni országokban a koronavírus elleni átoltottság az év végére elérje az uniós szintet.
