A jobboldali populista Liga elnökéről ugyanis kiderült, önkritikára is képes. Elismerte ugyanis, hogy hibáztak, túl későn választották ki a jelölteket.
A legnagyobb érdeklődéssel és reménykedéssel a római eredményt várták Salviniék. Azért a többesszám, mert a Liga közös jelölteket indított két szövetségesével, a szélsőjobboldali Olasz Testvérekkel (FdI) és a Forza Italiával. Igaz, arról azért messze nincs szó, hogy ez a három párt olyan szívélyes viszonyt ápolna egymással. A kampány során is kiderült, hogy különösen a Salvini és az FdI-t vezető Giorgia Meloni közötti konkurenciaharc nem teszi vonzóvá ezeket a pártokat a választók körében.
Ami tehát a fővárost illeti, sokszor biztos nem fordult elő a történelemben, hogy egy voksolást vaddisznók döntsenek el, most félig-meddig mégis erről volt szó. Az olasz lapok sokat foglalkoztak azzal, hogy e vadállatok lepték el az utcákat. Bár szerencsére nem léptek fel támadóan, de a rómaiak nem repestek az örömtől, hogy csordáikkal találkozhattak fényes nappal. Az ok nem az volt, hogy a főváros ennyire állatbarát lenne: oly mértékben ellepte a szemét a majdnem 3 milliós metropoliszt, hogy a sok nyalánkság vonzotta őket ide. Ez pedig Virginia Raggi polgármester ötéves ténykedését minősítette. A 2016-ban még oly népszerű Öt Csillag Mozgalom (M5S) üdvöskéjét akkor elsöprő többséggel választották meg városvezetőnek.
Annál nagyobb most a csalódás miatta: a város nemhogy nem fejlődött, inkább mintha visszamentek volna az időben. Raggiból azonban minden önkritika hiányzott. Bár az M5S új elnöke, Giuseppe Conte sem lelkesedett azért, hogy ismét ringbe szállt a polgármesteri székért, Raggi ragaszkodott ehhez függetlenül attól, hogy semmi esélye sem volt. S amikor már látszott, csak negyedik lesz, ekkor sem ismerte el saját hibáit, hanem abban látta a gyenge szereplés okát, hogy „öt évig folyamatosan támadták”. Bár Rómában a jobboldal jelöltje, Enrico Michetti végzett az élen 30,1 százalékkal, nem valószínű, hogy sikerül legyőznie a jövő vasárnap és az azutáni hétfőn megrendezendő második fordulóban a Demokrata Párt (PD) által indított Roberto Gualtierit, aki 27 százalékot ért el.
Nagy siker a baloldal számára a milánói eredmény. A lombardiai városban, ahol képes volt az összefogásra a PD és az M5S, a népszerű hivatalban lévő városvezetőt, Beppe Salát már az első fordulóban újraválasztották, 57,7 százalékkal. Ez nagy pofon Salvininak, hiszen pártja, a Liga főként Észak-Itáliában népszerű. Milánó mégis bevehetetlen bástyának bizonyul. A Liga mélyrepülését jelzi, hogy 11,8 százalék voksolt rá, miközben a 2019-es európai parlamenti választáson még 27,4 százalék szavazott Milánóban Salviniékre. A szélsőjobboldali FdI ugyan megháromszorozta szavazati arányát, ám ez is csak 9,9 százalékra volt elég.
Szintén aratott a baloldal a dél-olaszországi Nápolyban, itt Gaetano Manfredi majdnem 63 százalékot szerzett, tehát közel volt a kétharmados többséghez. A jobboldal színeiben induló Catello Maresca kénytelen volt beérni 21,88 százalékkal. Bolognában szintén első fordulós győzelmet könyvelhetett el a baloldal: itt Matteo Lepore, a PD politikusa végzett az élen. A városban szintén összefogtak a demokraták a „csillagosokkal”. A felmérések azt mutatták, hogy a nagyvárosok közül Torinóban lehet esélye a jobboldalnak, de az első fordulóban itt is a baloldali jelölt, Stefano Lo Russo végzett az élen, s mivel öt százalékot vert jobboldali ellenfelére, Paolo Damilanóra, így a második körben itt is a baloldali jelölt a favorit.
A jobboldal két helyen vigasztalódhatott: Triesztben, a várakozásoknak megfelelően Roberto Dipiazza végzett az élen 46 százalékkal, Calabriában pedig Roberto Occhiuto már az első fordulóban nyert.