A Fidesz féltékenyen s egyre idegesebben konstatálja a pálya széléről az ellenzéki előválasztás sikerét. Mert amíg a vesztét érző felcsúti orákulum, Orbán Viktor ma inkább a szavazatvásárlásra és törékeny kétharmados parlamenti többségének megőrzésére koncentrál, az ellenzék már saját szavazóit mozgósítja.
Ám Orbán 133 bátor parlamenti katonájából minimum kettő – Simonka és Boldog - alatt régóta inog a szék. Oda a kétharmad, ha a bűnszervezet tagjaként elkövetett bűncselekménnyel vádolt (de egyelőre szabadlábon szavazó) két fideszes képviselőt az ügyészség letartóztatná. De hát az igazságszolgáltatás fái sem nőnek az égig, különösen ott, ahol Polt Péter a legfőbb ügyész, az igazságot pedig a Kúria élén immár Varga Zs. András osztja-szorozza!
És micsoda blamázs volna, ha két hűvösre tett fideszes honatya hűlt helyén – még az idén kitűzött időközi választás nyomán – netán két ellenzéki honatya osztozna! Ezt a politikai kockázatot az utolsó hónapjait taposó Orbán-kormány aligha vállalhatja. De Polt is megnyugodhat, hiszen Orbán Viktor egyetlen kormányrendelettel immár az időközi parlamenti választások kiírását e „politikai vészhelyzetben” eleve megtiltotta.
A koronavírus-világjárványról szóló 2021. évi I. törvény módosítása értelmében az elrendelt veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, illetve a már kitűzött választások elmaradnak. E törvényt az Országgyűlés szeptember végén úgy módosította, hogy a veszélyhelyzet 2022. január 1-jéig fennmarad. Igaz, hogy a megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni az elmaradt időközi választást – szól, látszólag parancsoló hangon, a hatályos regula. De hát a jogi formalizmust mindig és mindennél előbbre helyező kormányfőt sem ejtették a fejére: a hatalmi időjáték egymásra épülő szoros határidőit már előre kisakkozta. Pontosan tudja, hogy az időt e tekintetben legfeljebb január 1-ig kell kizúznia. Ugyanis a választási törvény 6. szakaszának (2) bekezdése azt is kimondja: „Nem lehet kitűzni az országgyűlési képviselők időközi választását az országgyűlési képviselők általános választása évének január 1. napja és az országgyűlési képviselők általános választásának napja közötti időpontra”.
Ezzel a kör bezárult: a kétharmaddal jövő áprilisig a Fidesznek sem lesz gondja.
Ne csodálkozzon tehát senki azon, hogy a magyar miniszterelnök - nem beszélve „egyéb halaszthatatlan közfeladatairól” - nem tudott időt szakítani arra, hogy az Európai Parlament jogállami tényfeltáró delegációját a Karmelitában személyesen fogadja.