Jövő év júliusától vezetnék be az ökoadót Ausztriában, ami újdonságnak számít. Werner Kogler, alkancellár, a környezetvédők elnöke úgy vélte, hogy általa csökken a környezetszennyezés mértéke, miközben több pénz marad az emberek pénztárcájában.
A megállapodás szerint jövő júliustól az energiavállalatoknak a benzin, az olaj, a gáz és a szén után széndioxid-kibocsátási bizonylatot kell vásárolniuk. A kibocsátást tonnában adja meg a hatóság, jövőre tonnánként 30 eurót szabnak, az összeg 2025-ig 55 euróra emelkedik. A vállalatok a drágulást átháríthatják a fogyasztókra, a kutaknál a benzin literenkénti ára 9 centtel nő, a drágulás három év múlva 16,5 cent lesz. Átlagosan 5 eurót drágul minden tankolás, másképp számolva, évi 12 ezer kilométeres megtett úttal és 100 kilométerenként 10 literes benzinfogyasztással az üzemanyagköltségek 2022-ben 108 euróval növekednek, 2025-ben pedig már 200 euróval. A drágulás jövőre 1,5 milliárd euró bevételt teremt, az összeg 2025-ig 2,75 milliárdra megy fel. A dízel adóztatása továbbra is kedvezőbb marad, de nem jobban, mint eddig. A drágítás nem szorítkozik a benzinre, kiterjed a fűtésre, a háztartási energiára. A széndioxid-kibocsátási bizonylatokat 2025-ig lehet majd korlátlanul vásárolni, utána a forgalmazást korlátozzák, s beindul a tényleges kereskedés a kibocsátási papírokkal. Ez a folyamat a Die Presse című napilap szerint paradigmaváltást jelent az osztrák energiagazdálkodásban, az európai országok egyharmada mára már bevezette ezt a rendszert.
Hogy a 30 eurós tonnánkénti drágulás sok-e vagy kevés, erről megoszlanak a vélemények. Az Olaszországból, Németországból Ausztriába áramló „tankturisták” a jelenlegi árak olcsóságát igazolják, miként a WIFO gazdaságkutató intézet szakértője szerint az is, hogy Svédországban már 120 eurónál jár a tonnánkénti ökoadó. A befolyó összeget visszaosztja az állam a lakosságnak, beleértve a gyerekeket is, ez a klímabónusznak nevezett pénz átlagosan 136 eurót tesz ki fejenként az adóreform első évében. A visszaosztáshoz ideológiát is teremtett a kormány: aki kevesebbet utazik személyautóval, az energiát takarít meg, s ezzel pénzt. A klimajutalom négy fokozatú lesz, kevesebbet kapnak a városlakók, mint a vidékiek, mivel könnyebben tudják a tömegközlekedési eszközöket igénybe venni. A legolcsóbb járulék, például Bécsben, 100 euró lesz, a legdrágább 200, ennyit kapnak például azok, akik Zwettlben laknak. Az alacsony, 100 eurós járulék kizárólag Bécsre érvényes, ezért is véleményezték úgy a fővárosi szociáldemokraták, hogy nem szociális, hanem igazságtalan elosztásról van szó. A gyerekek után 50 százalékos extra járulékot számolnak fel.
A zöldnek mondható adót egy, a nagyobbik kormánypárt által kidolgozott, 18 milliárd eurós adócsökkentés egészíti ki, amely szintén négy év alatt bontakozik ki teljesen. Jövő júliustól 3,6 millió munkavállalónak és kisnyugdíjasnak csökkentik a betegbiztosítási járulékát. Akinek legfeljebb havi 1100 euró a nyugdíja, annak 215 euróval több marad évente a pénztárcájában. A következő adócsökkentési tétel a béradó, amely jövő nyártól az évi 18-31 ezer eurós, úgynevezett második jövedelemkategóriában 35 százalékról 30-ra csökkenti az adót, egy évvel később pedig a 31-60 ezres harmadik kategóriában 42 százalék helyett 40 százalékot von le. (Tavaly szeptemberben a 11-18 ezer közötti éves fizetési kategória adóterhét már 25 százalékról 20 százalékra csökkentették.) Az új változtatásokkal minden teljes foglalkoztatottságú személy adóterhe évi legalább 300 euróval csökken. Igazán nagylelkűnek az elemzők a családi pótlék emelését tartják, az éves bónusz 1500 euróról 2000-re nő. Ez háromgyerekes családok esetében 1500 euró extrát jelent, aminek feltétele, hogy a család le tudja az összeget vonni az adóból. Ehhez mintegy 3200 eurós bruttó bérre van szükség.
A gazdasági kamara elérte, hogy a társasági adó a jelenlegi 25 százalékról 2023-ban 24 százalékra, egy évvel később 23 százalékra csökkenjen. Jól járnak a paraszti gazdaságok is, lesz adómentes beruházási hányad, 350 milliós adóelengedés, az iparinál olcsóbb agrárdízel és 25 millió euró jutalom azoknak az agrárvállalkozásoknak, amelyek önellátók energiában. A pénzügyminiszter október 14-én tárja a parlament elé a 2021-es költségvetést, az időpont közeledte jótékonyan hatott a gyakran éjszakába nyúló tárgyalásokra.
