A korrupciós ügyészség emberei szállták meg szerda reggel a bécsi kancellári hivatalt, a pénzügyminisztériumot és a kormányzó kereszténydemokrata Osztrák Néppárt (ÖVP) székházát, iratokat gyűjtöttek, razziáztak, Sebastian Kurz osztrák kancellár legközelebbi munkatársainak laptopját, mobiltelefonját foglalták le. De magánlakásokon is megjelentek, többek között az ismert közvéleménykutatónál, Sophie Karmasinnál, aki 2013-2017 között családügyi miniszter volt. Az ügyészségi akciót az a bíró hagyta jóvá, aki szeptember 3-án ügyvédje jelenlétében kihallgatta Kurzot hamis tanúzás gyanújával. A kérdezz-felelek közel hat órán át tartott, az állítólag roppant indulatos kancellár vallomásáról a sajtó három héttel később szerzett tuomást.
Az új, 104 oldalas gyanúgyűjtemény - elsősorban megfejtett telefonbeszélgetések alapján - 2016-ra nyúl vissza, arra az időszakra, amikor Reinhold Mitterlehner volt a néppárt elnöke, egyszersmind koalíciós alkancellár, az akkor csak 30 esztendős Kurz pedig a külügyminiszteri székben ült. Forrt a politikai indulat, az ÖVP-ban mindenki Mitterlehner sikertelenségéről beszélt, s az ifjú sztár Kurzot akarta látni a párt élén. Az ügyészség szerint az ambíciózus politikus kezdeményezésére, emberei hamis közvéleménykutatást rendeltek, amely mindennél jobban igazolta Kurz rátermettségét, népszerűségét és fölényét, ezáltal felgyorsította a váltást. Többek között az akkor még családügyi miniszter Karmasin gyártatta a hamis kutatási íveket, ezek közlésére a bulvár napilapot, az Österreichet kérték meg. Nem ingyen, állítólag több százezer euróért. Az akció összkiadását 1,3 millió euróra becsülik, a pénz azonban akkor még nem állt a leendő kancellár és tanácsadói rendelkezésére, hiszen a pártkassza kulcsa még Mitterlehnernél volt. Ezért azt a megoldást találták ki, hogy a néppárt és Sebastian Kurz mindenható végrehajtója, az akkor még a pénzügyminisztériumban dolgozó Thomas Schmid fizet majd a napilapnak, minisztériumi hirdetések formájában. Magyarán felbújtás, hamisítás, állami pénzek jogosulatlan felhasználása, vesztegetés a vád.
Schmidet egy parlamenti vizsgálat nyomán idén tavasszal távolították el az osztrák állami vagyonügynökség éléről, ahová - kis túlzásssal - két évvel korábban ő maga helyeztette magát. Titkos, vagy legalábbis annak gondolt telefonbeszélgetésekből már körvonalazódott, de igazán a mostani fejleményekből derül ki, hogy Schmid ennek a segítségnek a jutalmául kérte a magas állást, amelyről Kurz állította, hogy odaítéléséhez neki nem sok köze volt.
A kancellár szerdán Szlovéniában tartózkodott az EU-nyugat-balkáni csúcstalálkozón. Már aznap este besietett a bécsi televízióba, ahol koholmánynak minősítette a vádakat, s a riporter kérdésére magától értetődőnek mondta, hogy marad tisztségében. Mint már annyiszor, baloldali elfogultsággal vádolta a korrupciós ügyészséget, amely újra és újra megpróbál borsot törni az orra alá. Alexander Van der Bellen államfő viszont már szerda este az alkotmánnyal szembeni tiszteletlenség miatt bírálta a kancellári csapatot. Az ellenzéki pártok rendkívüli parlamenti ülés összehívását szorgalmazták, a szélsőjobboldali sSzabadságpárt pedig bizalmatlansági indítvány benyújtását helyezte kilátásba.
A néppárttal tavaly január óta koalícióban kormányzó zöldek először csak azt hangoztatták, hogy ők nem Kurzzal kötöttek együttműködési szerződést, hanem az ÖVP-vel. Azaz az együttmüködés, esetleg más szereplőkkel, fennmaradhat. A sajtó már két nevet fel is dobott, Wilfried Haslauer salzburgi tartományi miniszterelnökét és Martin Kocher munkaügyi miniszterét. A környezetvédő párt most éppen felszálló ágban van, sikerült elfogadtatni az ország egész területére érvényes tömegközlekedési bérletrendszerüket, az úgynevezett klímajegyet, a károsanyagot kibocsátó üzemanyagokat 2022 nyarától drágító ökoadót, valamint a műanyagpalackok visszaváltását az élelmiszerboltokban. Ennek ellenére csütörtök délre valamennyi parlamenti párt vezetőit közös tárgyalásra hívta Werner Kogler alkancellár, a zöld párt elnöke, mondván, a botrányos ügy mellett nem lehet szótlanul elmenni. Kijelentette, hogy a kancellár szavahihetősége, irányítóképessége megkérdőjeleződött. Jelezte, megbeszélést kezdeményezett az ország elnökével. Van der Bellen államfő csütörtökön és pénteken külön-külön megbeszélést folytat a parlamenti pártok vezetőivel, köztük Sebastian Kurzzal is.
