Felrémlik a hatszáz forintos gázár

A tüzelőanyag szerdai tőzsdei árcsúcsából több mint hatszáz forintos hazai köbméterenkénti tarifa következne. A kormány ezt nem terheli a lakosságra. Kérdés, Orbán Viktor varázsló-e vagy valami más.

A napokban soha nem látott piaci viharokat élnek át Európa energiatőzsdéi. Míg a földgáz irányadó, megawattórában (MWh) mért, holland tőzsdei ára az elmúlt évek során 20 euró körül imbolygott, a nyár elején indult drágulás után kedden átlépte a száz eurót, majd szerdán meg sem állt 161-ig. Innen aztán visszafordult és csütörtök este egy kiadós zuhanás után 91 eurót mutatott a kurzus.

A KSH szerint a hazai lakossági gázár jelenleg köbméterenként 101 forint. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legutóbbi, 2020-as országgyűlési beszámolója szerint ezen belül az állam köbméterenként 47,62 forinton tartja nyilván azt a díjat, amennyit a hatóság szerint a lakossági nagykereskedő a gázért fizet. A 161 eurós tőzsdei csúcsár alapján lapunk számításai szerint ezt az egy számlatételt köbméterenként 608 forintra kellene emelni, rendszerüzemeltetési, tárolási költségek és a 27 százalékos adó nélkül. De a kicsit hosszabb időre vetített, 133 eurós szerdai csúcsátlagból 502 forint, az utóbbi hétre jellemző száz euróból pedig 377 forint következik. Ha tehát az állam a lakossági gázárban a nagykereskedő által ténylegesen fizetett gázárat venné figyelembe, kezdő számjegytől függően 3-6-szoros rezsiemelés következne.

A piaci "őrület" fő oka szakértők szerint az oroszok által mesterségesen visszafogott gázkínálat. Pletser Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva minden megállapodását betartotta. Csak rövidebb távra most nem, vagy nehezebben szerződtek. Emögött állhatnak akár valós, orosz belföldi ellátási, tárolási akadályok is. A koronavírus-pánik után felálló Ázsia ráadásul el is szívta előlünk az orosz és amerikai gázt. Szintén tény, hogy a zöld fordulat átmeneti energiahordozójának tartott fűtőanyag iránt nőhet a kereslet. Ugyanakkor az orosz lépések mögött az is felsejlik, hogy egy német bíróság versenyélénkítési okokra hivatkozva megtiltotta az orosz állami Gazpromnak az általa kiépített, Északi Áramlat 2 nevű, tenger alatti orosz-német gázvezeték felének használatát. Utóbbi vélekedést alátámasztani látszik, hogy a tőzsdei gázár röviddel azután fordult lejtmenetbe, hogy Vlagyimir Putyin, önnön felelősségüket tagadva, mégis csak több gázt ígért Európának.

Az orosz elnök az európai "hisztériáért és zűrzavarért" inkább az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos "spekulációt", a zöld átállás "siettetését", bizonyos tényezők alábecslését és a kitermelési beruházások csökkentését okolta. Hozzátette: Oroszország, e hibákat elkerülve, az éghajlatváltozás elleni küzdelem élharcosa lesz.

Orbán Viktor, láthatólag ismét az orosz elnök által kijelölt utat követve, az utóbbi napokban minden lehetséges alkalmat kihasznált Brüsszel szapulására, Moszkva felelősségét még csak nem is érintve. A múlt héten a közrádióban azt állította, hogy a tőzsdei árugrás Nyugat-Európában beszűrődik a lakossági tarifákba is, miközben az államok már tettek lépéseket a drágulás ellensúlyozására. A kormányfő azt a - bizonyítékokkal alá nem támasztott - közlését, miszerint a most indult új, 15 éves orosz gázszerződésünk "jobb" az előzőnél, úgy állította be, mintha tőzsdei áremelkedéskor a hazai nagykereskedőnek nem kellene többet fizetnie az oroszoknak. Pedig Magyarország orosz gázára is követi a tőzsdét. Orbánék alighanem a pontos képlet titkossága nyomán élnek a sejtetés eszközével. A kormányfő nem felejtett el egy esetleges politikai hatalomváltás esetére a rezsi megtöbbszörözésével sem riogatni, miközben erre utaló nyilatkozatokat egyik ellenzéki induló sem tett. Orbán Viktor az uniós és nyugat-balkáni vezetők hét eleji, a szlovéniai Brdóban megrendezett találkozóján, az idő előrehaladtával egyre keményebben fogalmazott. Így arra jutott, hogy az EU az energiaárakat a zöld átállás miatt "elhibázta, elrontotta, elbaltázta". Szerinte politikai ellenlábasa, Frans Timmermans bizottsági alelnök "elszámolta" magát. Félreérthető érvelése szerint Magyarországot az áremelkedés "nem érinti". Pedig ez legfeljebb a kormány által 2014-ben fixált lakossági díjakra húzható rá. A háztartásokon kívüli kör, vagyis a magyar gazdaság rezsije ugyanis a tőzsdét követi. Erre hivatkozva számos ágazat emeli is árait. De a tőzsdei ugrás értelemszerűen érinti a hazai energiaipart is. E cégek költségeinek megtöbbszöröződését a lakosságon kívüli ügyfelek díjemelése csak részben ellentételezi. Orbán Viktor szintén ellentmondásosan bírálta az EU úgynevezett kvótakereskedelmi rendszerét is, hol a jelenlegi eltörlését követelve, hol annak csak terv-szinten létező lakossági és közlekedési kiterjesztését bírálva. Utóbbi megfogalmazása szerint úgy hangzik, hogy nem hagyják egy "klímavédelemnek álcázott, titkos terv keretében" a zöld átalakulás költségeit a családokra és a közlekedőkre terhelni. Ezzel szemben a valóság, hogy a - nem adó-jellegű - brüsszeli felvetésről hónapok óta nyílt vita zajlik. Orbán Viktor szerint a visegrádi négyek most "árcsökkentő" javaslatot dolgoznak ki. A kormányfő ezután két további Facebook-posztban is hangsúlyozta, hogy a "családok helyett" a "nagy szolgáltatókat", illetve "a klímaromboló nemzetközi vállalatokat" kell "megadóztatni".