Európai Unió;Lengyelország;Alkotmánybíróság;uniós jog;

- Lengyel alkotmánybíróság: az uniós alapszerződés több ponton ellentétes a saját alkotmányukkal

A döntés értelmében a lengyel jog „felette áll” az uniós jognak, s az Európai Bíróság döntéseit is felülvizsgálhatják. A következmények beláthatatlanok.

Az uniós alapszerződés egyes előírásai összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal – mondta ki csütörtökön a varsói alkotmánybíróság. A döntést az alkotmánybíróság teljes, 15 tagú összetételben hozta meg, ebből két bíró az ítélettől eltérő véleményt fogalmazott meg. A testület Mateusz Morawiecki kormányfő (képünkön) márciusi indítványára vizsgálta meg az uniós jog és a lengyel alkotmány elsőbbségének kérdését. Ahogyan azt a Népszava megírta, a lengyel alkotmánybíróság azt már júliusban kimondta:

„a lengyel alkotmány értelmében az EUB nem bírálhatja felül a lengyel állam jogrendjét”.

Mostani döntésében a varsói taláros testület az előző években hozott alkotmánybírósági ítéleteket is megerősítve a többi között leszögezte: ellentmond a lengyel alkotmánynak, ha egyes uniós előírások felhatalmazzák a bíróságokat az államfő által adott bírói kinevezések felülvizsgálatára.

Azt is megállapították, hogy a lengyel alaptörvénnyel az uniós alapszerződés azon előírásai sincsenek összhangban, amelyek a nemzeti alkotmány figyelmen kívül hagyására jogosítják fel a bíróságokat, valamint arra, hogy korábban érvénytelenített jogszabályok alapján döntsenek.

„Nem felelnek meg a lengyel alkotmánynak azok a lépések, amelyeket Brüsszel – az uniós alapszerződésekre hivatkozva – a Lengyelország által átruházott hatásköröket átlépve tesz”– mondták ki.

Bartlomiej Sochanski alkotmánybíró a csütörtöki ítélet indoklását ismertetve nem zárta ki, hogy alkotmánybírósági vizsgálatnak vetik alá az EUB döntéseit is.

A lengyel kormányszóvivő, Piotr Müller úgy vélte: az alkotmánybírósági döntés lényegében megerősítette azokat a téziseket, amelyeket Morawiecki az indítványában megfogalmazott.

Morawiecki korábban azért fordult a varsói taláros testülethez, hogy „a lengyel jogrendben újból megerősítést nyerjen a legmagasabb rendű jogi aktust jelentő alkotmány elsőbbsége az európai jog felett”.
Egy uniópárti tüntető a lengyel alkotmánybíróságnál

Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke úgy kommentálta az ítéletet: az EU-ra át nem ruházott hatáskörökbe tartozó területeken kizárólag a lengyel jog érvényes. Ez a Brüsszel által bírált lengyel igazságügyi reformra is vonatkozik, amelybe, mint Kaczynski mondta:

„az EU-nak nincs beleszólása”.

Lapunk szerdán írt az akkor még csak feltételezett döntés beláthatatlan következményeiről. Eszerint ha Lengyelország kilépne az EU jogrendszeréből, azt az EU sem nézhetné tétlenül, mert ez az uniós közösségi jog végét jelentené. Ezután a 27 tagállam mindegyike az uniós jog fölé helyezhetné alkotmányát, amelyet néha elismerne, néha nem. Teljes káosz törne ki, s az EU végét jelentené. Ezért Varsó egy ejnye-bejnyével nem úszhatná meg az ügyet.

Európai Bizottság: az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szembenAz Európai Bizottság (EB) csütörtöki közleménye szerint komoly aggodalmakat vet fel a lengyel alkotmánybíróság. Leszögezték, hogy a bizottság fenntartja és megerősíti az unió jogrendjének alapelveit, vagyis az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, beleértve az alkotmányos rendelkezéseket is. A közlemény utal arra, hogy a lengyel döntés megkérdőjelezi az uniós jog elsőbbségét és az Európai Unió Bírósága tekintélyét, amelynek pedig „minden határozata kötelező a tagállamok hatóságaira nézve, beleértve a nemzeti bíróságokat is”. Hozzátették, az EB elemezni fogja a lengyel alkotmánybíróság döntését, majd határoz a további lépésekről, és szükség esetén élni fog az uniós szerződésekből eredő hatáskörével az uniós jog egységes alkalmazásának és integritásának biztosítása érdekében. Ugyanis az EB feladata, hogy biztosítsa az unió jogrendjének megfelelő működését. Mint fogalmaztak, „az Európai Unió az értékek és a jog közössége, amit minden tagállamnak tiszteletben kell tartania. Az európaiakat megillető, az uniós szerződésekből eredő jogokat védeni kell, függetlenül attól, hogy hol élnek az Európai Unióban”.

Elmozdult a holtpontról a két nagyhatalom viszonya és csökken a feszültség Tajvan körül is.