Lemondott Kurz, marad a koalíció?

Lemondott Sebastian Kurz osztrák kancellár. Ez volt az egyedüli esély arra, hogy pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) ne kerüljön ki a kormányból. Egyelőre a Zöldek reakciójára várnak.

Bár még nem biztos, hogy nem bukik a jelenlegi, az ÖVP és a környezetvédők alkotta osztrák kormány, most erre van a legnagyobb esély. A koalíciós partner Zöldek ugyanis előzetesen jelezték, csak akkor hajlandóak továbbra is együtt kormányozni a néppárttal, ha több botrányba keveredett Kurz lemond. Pénteken még úgy látszott, nem hajlandó távozni, de miután körvonalazódott, hogy akár a szociáldemokraták vezetésével, a Zöldek, a liberális NEOS és esetleg a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) részvételével új kabinet alakulhat, csak Kurz visszalépése maradt az egyetlen opció az ÖVP számára a kormányban maradásra.

Az új osztrák kancellár Alexander Schallenberg (ÖVP) volt külügyminiszter lesz. Az eddigi szövetségi kormány feje az ÖVP frakciójának élére kerül. A Zöldek még nem reagáltak a fejleményekre, tőlük függ a koalíció folytatása. Az ÖVP egy sor tagszervezete „elismerését” fejezte ki Kurznak a visszalépésért.

A második köztársaság eddigi legfiatalabb kancellárja immár másodszorra lett ex-kancellár: Kurz második hivatali ideje 641 napjával valamivel hosszabb volt, mint az első (526 nap). Összesen 1167 napot töltött hivatalában a 35 éves politikus, ami a második köztársaság eddigi 15 kormányfője közül a nyolcadik helyet jelenti.

Oskar Deutsch, a szociáldemokrata SPÖ ügyvezető igazgatója azt közölte, nem kizárt, azért tette meg Kuez ezt a lépés, hogy mint parlamenti képviselő, mentelmi jogával megmeneküljön az igazságszolgáltatás elől és megakadályozza a vele szembeni vizsgálatokat.

Hasonlóképpen nyilatkozott Herbert Kickl, az FPÖ vezetője, aki Kurz visszavonulását „a parlamenti mentelmi jogba való menekülésnek” nevezte. Kurz a parlamenti frakció elnökeként "megszegi tegnapi ígéretét, miszerint ügyes gyors tisztázást fogja biztosítani. Úgy tűnik, azt tervezi, hogy az egész ügyből egy véget nem érő történetet csinál, amíg az ÖVP vissza nem kerül az igazságügyi minisztérium élére" - mondta Kickl.

Kurz bizalmasa, Elisabeth Köstinger (ÖVP) mezőgazdasági miniszter azt írta a Twitteren, hogy Kurz csak frakcióvezetőként kerül a parlamentbe, "amíg az elhangzott vádak nem tisztázódnak".

Idén több nagy botrányba keveredett Kurz. 2021. május 12-én bejelentették, hogy a Gazdasági és Korrupciós Ügyészség (WKStA) a NEOS liberális párt feljelentése nyomán vizsgálatot indított Kurz és kabinetfőnöke, Bernhard Bonelli ellen. Mindkettőjüket azzal gyanúsítják, hogy hamis vallomást tettek az előző, az ÖVP és az FPÖ alkotta kormány állítólagos bűnözői tevékenységét vizsgáló vizsgáló bizottság (Ibizai-vizsgálóbizottság) előtt, így vádlottak lettek. Kurz és Bonelli a vádak szerint félretájékoztatták a vizsgálóbizottságot. Kurz még aznap este tagadta, hogy valótlanságot mondott volna. 2021. május 13-án a hat ÖVP-s tartományi kormányzó, Wilfried Haslauer, Johanna Mikl-Leitner, Günther Platter, Hermann Schützenhöfer, Thomas Stelzer és Markus Wallner kiállt mellette. 2021. május 13-án a hat ÖVP-s tartományi kormányzó, Wilfried Haslauer, Johanna Mikl-Leitner, Günther Platter, Hermann Schützenhöfer, Thomas Stelzer és Markus Wallner is támogatta őt. Ezzel szemben Reinhold Mitterlehner, az ÖVP korábbi elnöke élesen bírálta Sebastian Kurzot, és megerősítette, hogy nem tiszteli a demokratikus és jogi alapintézményeket. Az Osztrák Bírói Egyesület elnöke is bírálta Sebastian Kurzot és a konzervatív ÖVP-t, amiért folyamatosan pellengérre állítják az igazságszolgáltatást, mondván, hogy ezzel a jogállamiságot támadják

2021. szeptember 22-én vált ismertté, hogy Sebastian Kurzot 2021. szeptember 3-án a WKStA ügyésze és ügyvédje jelenlétében vádlottként hallgatta ki ezy bíró.

2021. október 6-án házkutatásokat tartottak a kancellári hivatalban, a bécsi Lichtenfelsgasse-ban lévő ÖVP-székházban és a szövetségi pénzügyminisztériumban. Ennek oka többek között az, hogy Sebastian Kurz kapcsán sikkasztás és vesztegetés gyanúja merült fel. Ezen kívül a kancellár közvetlen környezetéből további személyeket, nevezetesen a pénzügyminisztérium volt főtitkárát és kabinetfőnökét, valamint Thomas Schmid, a Nemzeti Vagyonkezelő Holding (ÖBAG) volt vezetőjét, Stefan Steiner volt ÖVP-főtitkárt, Johannes Frischmannt, az ÖVP minisztériumainak sajtókoordinátorát és volt kancellári sajtószóvivőt, Gerald Fleischmannt, a kancellári hivatal kabinetfőnök-helyettesét, valamint másokat is korrupciós bűncselekmények elkövetésével vádolnak. Vádlott lett továbbá többek között a volt ÖVP-s családügyi miniszter, Sophie Karmasin jelenlegi közvélemény-kutató, Helmuth és Wolfgang Fellner médiaszakértők.

Az ügyészség szerint Kurz ötletére pénzügyminisztériumi források vándoroltak egy bulvárlaphoz, hogy kozmetikázott közvéleménykutatások publikálásával kedvezőbb színben tűntessék fel az Osztrák Néppártot. A nyomozók azt állítják, hogy ez 2016-ban történt, vagyis közvetlenül az előtt, hogy Kurz pártelnök, majd kancellár lett. A vád hűtlen kezelés, megvesztegetés és kenőpénz elfogadása, valamint manipulált közvélemény-kutatási adatok nyilvánosságra hozatala közpénzen. A gyanú szerint a szóban forgó hirdetések és médiakooperációs megegyezések értéke 1,3 millió euró volt.