adóvisszatérítés;civilek;

2021-10-11 06:40:00

Pénzüknél maradhatnak a civilek: végre válaszolt a kormány

Eddig nem kaptak egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy vajon a jövő év elejére beharangozott adóvisszatérítés miatt nem csökken-e a működésük támogatására felajánlható 1 százalék adóalapja.

Megnyugodhatnak a civil szervezetek, amelyek eddig nem kaptak egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy vajon a jövő év elejére beharangozott adóvisszatérítés miatt nem csökken-e a működésük támogatására felajánlható 1 százalék adóalapja. A Népszava kérdésére a Miniszterelnökségi Sajtóiroda azt felelte: „az adó-visszatérítés nem jelent bevétel-csökkenést a civil szervezetek részére, mert a visszatérítés összege nem csökkenti az 1+1 százalékos felajánlások alapját képező adóalapot. Ez azt jelenti, hogy az adó egyházi, illetve civil szervezetek részére felajánlható 1 százaléka a teljes (adó-visszatérítés figyelembevétele nélkül) megállapított adó összegére tehető meg”.

A civilek aggodalma nem volt minden alap nélküli, több szervezet vezetője is arra emlékeztetett, hogy nem lenne meglepő, ha nem is tudatosan ártó szándékkal, de megfeledkezett volna a kormány a döntés következményeiről. Elég csak arra utalni, amikor nyáron két héttel a kihirdetése után kellett visszavonniuk azt a kormányrendeletet, ami megszüntette volna a névtelen adományozás lehetőségét. A június 30-án kihirdetett, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet értelmében a szervezetek közhasznúsági jelentésük mellékleteként kötelesek lettek volna megnevezni az adományozó magánszemélyeket és gazdasági társaságokat. Sokak szerint a kormányközeli civilek nyomására végül július 16-án visszavonták a rendelkezést.

Az adományra váró szervezetek száma 2016 óta nő, az adományozók létszáma azonban jelentősen csökkent, idén nagyjából félmillióval voltak kevesebben, mint öt éve. Nemzetközi kutatásokra hivatkozva ugyanakkor több egyesületi, alapítványi vezető is úgy fogalmazott lapunknak, hogy ez többnyire nem tudatos döntés következménye, mindössze válasz az adóbevallás technikai változásaira, hiszen az elektronikus bevallás lehetősége miatt nagyon sokan rá sem néznek az adóelszámolásukra. Az egyházakat ez a rendszer kevésbé érinti, mert ha valaki egyszer bejelölte őket, akkor a felajánlása automatikusan érvényes lesz a következő években is, csak a határozott tiltása esetén áll le vagy akkor, ha másik egyházat jelöl be. A civil szervezeteknek szánt 1 százalékról azonban minden évben nyilatkozni kell, ezért többen is úgy gondolják, sok támogatót visszahozna, ha legalább jóvá kellene hagyni az elektronikus bevallásokat és ott lenne feltüntetve a felajánlás lehetősége. A kormány azonban épp ezt nem szeretné, mert szerintük ellentétes lenne a bevallás egyszerűsítésének ígéretével.

A civil társadalom segítésére más mód is lenne. A százalékos rendszert alkalmazó térségbeli országokban - Szlovákia, Románia, Litvánia és Lengyelország - az utóbbi kivételével már 2 százalékról rendelkezhetnek az állampolgárok a civilek számára. Nálunk egyelőre nincsenek ilyen tervek, pedig az egykulcsos személyi jövedelemadó, valamint a különböző adókedvezmények bevezetése maga után vonta az adóalap relatív csökkenését, ami egyben a kiutalható 1 százalékok összegét is levitte, csak az átlagbérek folyamatos növekedése ezt ellensúlyozta. Ugyanakkor a korábbi felajánlók elvesztése az elektronikus adóbevallás következtében becslések szerint 2016-hoz képest már 2-3 milliárd forintnyi bevételkiesést okoz a civileknek.