Egy esetleges kormányváltáskor az új agrárminiszternek mi lenne az első tennivalója?
A mezőgazdaság nagyjából rendben van, de mindig adódnak ad hoc zavarok, amibe egy felelős kormány beavatkozik. Jelenleg ilyen helyzetbe került a sertéságazat. Az előrelátó gazdaságok természetesen tartalékolnak a piaci zavarokra készülve, de most elkerülhetetlennek vélem a kormányzati beavatkozást. Ezzel nem kellene megvárni a jövő évi választásokat, mert sürget az idő. Kiugróan magasak a takarmány- és rendkívül alacsonyak az átadási árak. Ha ez a folyamat tartósnak bizonyul, sok tenyésztő megoldhatatlan gondok elé nézhet. Ahol felhagynak a tenyészkoca tartással, ott az állomány visszaépítésére már nem sok remény van, hiszen milliárdos beruházásra lenne szükség az újraindításhoz. Ez azért is veszélyes tendencia, mert az utóbbi években sertéshús exportőrből importőrré váltunk.
Ne vesszünk el a számokban, de mégis mit jelent a drága takarmány és az olcsó átadási ár?
A takarmány búza és kukorica tonnája 70 ezer forint fölött, a malac átadási ára a tavaszi több, mint 20 ezerről mostanra 7-8000 forintra zuhant. A vágó sertés ára kilónként 400 alá süllyedt. Ez azt jelenti, hogy a tenyésztők veszteséggel tudnak csak termelni, és ez katasztrófa! Ráadásul az elmúlt fél évben tápok, takarmányok 40 százalékkal drágultak, és további 15-20 százalékos áremelkedéssel kell számolni!
Mit tenne akkor döntési helyzetben?
Mindenképpen lobbiznék Brüsszelben, hogy foglalkozzon evvel a problémával. Azoknak a gazdaságoknak pedig, amelyek nagyságrendileg 100 milliárdos uniós támogatást nyertek korszerű telepek építésére, állami hitel- és garanciavállalást nyújtanék. Erre mindenképpen szükség lenne, hiszen a bankok a veszteséges termelőknek nem adnak hitelt. Természetesen mindezt az uniós szabályoknak megfelelő keretek között, Brüsszellel egyeztetve. Ez egyébként nemcsak Magyarországot, hanem a többi nagy sertéskibocsátó országot is érinti. Hazánkban a korszerű sertéstelepek eszközállománya több száz milliárd értékű, ha nem lépünk időben, hatalmas vagyonvesztéssel kell számolni.
Kilépve a sertéstelepekről, hogyan látja a vidék helyzetét, és min változtatna?
Szerintem a jelenlegi kormány vidékfejlesztési programja rossz irány. Fordítva ül a lovon aki akár a falusi csokkal csábítana oda fiatalokat, úgy hogy nincs munkalehetőség, hiányos az infrastruktúra. Beindítanék egy falu rehabilitációt, először a leghátrányosabb helyzetben lévő régiókban.
Hogy ítéli meg, mekkora feladatra vállalkozna?
Jelenleg legalább 600-800 faluban szinte megállíthatatlanul csökken a lélekszám. Az üresen álló porták száma már meghaladhatta a 300 ezret is. A helyi önkormányzatokkal egyeztetve új településszerkezeti koncepciót kellene kidolgozni. Az üresen álló ingatlanokat kezdetben esetleg egy állami intézmény irányításával össze kellene vonni, az így kialakított fél- egy hektáros termelőegységek az ipari parkok analógiájára agrárparkokként működtetve, fiatal agrár vállalkozókat telepítenének az anyaországból és a környező országok magyarok lakta vidékeiről.
Ezek az agrárparkok mennyire lennének versenyképesek?
Az intenzív, professzionális tudásalapú organikus állattartással és kertészeti tevékenységgel plusz munkahelyeket is lehetne teremteni és biztosabb piaci pozíciókat elérni. Érzékeltetésül, egy hektárnyi üvegházi kertészettel évi 120-140 milliós bevételre lehetne szert tenni. Erre már érdemes lenne szövetkezeti alapon helyi élelmiszerfeldolgozó üzemeket létesíteni.
Mi lenne az alapvető feltétele egy ilyen kis birtok kialakításának?
A fiatal gazdákat akkor juttatnám ilyen lehetőséghez, ha vállalnák az említett feltételeket, mint a tudásalapú organikus termelési módot, így kaphatnának kedvezményes kamatozású hitelt, uniós támogatásokat.
Pontosan mit kell érteni organikus termelésen?
Az állattenyésztésben mellőzni kellene a hormonok alkalmazását, a növénytermesztésben pedig a kemikáliákat. Ausztriában már a mezőgazdasági alapanyagok termelésének egyharmada hormonok és vegyszerek nélkül történik. Ettől mi még olyan messze vagyunk, mint Makó Jeruzsálemtől. És ha mindez megvalósulna, akkor jöhetne a falusi csok! Egy ilyen programmal az ellenzék jelentősen erősíthetne vidéki pozícióin, ahol jelenleg a Fidesz tarol.
Megkeresték az ellenzéki pártok, illetve az egyesült ellenzék, hogy segítsen megalkotni az agrár programot?
Igen. Korábban elküldtem a vidékfejlesztési koncepciómat a pártoknak, és ezt alapul véve ezek agárszakembereivel együtt kidolgoztunk egy komplex javaslatot.
Az organikus termelésnek megvannak a szellemi bázisai?
Mindenképpen fontos lenne, a szakmunkásképzéstől a felsőoktatásig sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az organikus módszerek oktatására. Nem csak elméletről beszélek, hiszen néhány tulajdonostársammal együtt megvásároltunk egy 216 hektáros gyümölcsöst, ahol intenzív biotermelést folytatunk, amit a német szabványügyi hivatal, a TÜV is igazolt. Az eredmények azt mutatják, hogy egy hektárról a hazai átlagnál magasabb termésátlagot szüreteltünk. Eladási gondjaink sem voltak, az ilyen termékekre óriási a kereslet. Az oktatástól az ösztönzésig, a szakképzésen át a piacépítésig új szemléletmód kialakítására van szükség. Az anyagi forrásokat pedig az uniós kohéziós alapból lehetne előteremteni. Ezt Brüsszel biztosan támogatná, erről is tárgyaltam már szakértői szinten az illetékesekkel.
A nemzeti Agrárgazdasági Kamara legutóbbi közleményében is a gazdák tönkretételével támadta Brüsszelt az uniós agrár zöldítési program miatt. Valós veszélyről van szó?
A korábbi uniós zöldítési program kétségtelenül megbukott. Kiderült, hogy nem lehet normatív módon ezt a kérdést megvalósítani egyszerre 27 országban. ezt nemzeti hatáskörbe kell utalni, hiszen különbözőek az éghajlati, vízrajzi és talajviszonyok. Az mindenképpen helyes, hogy a tavaly májusban elfogadott zöld agrár programban az unió most már hosszabb távon kívánja megoldani a vegyszerhasználat mérséklését illetve a biotermelés kötelező mértékét. Így van idő kidolgozni a kőolaj alapú vegyszerek és a hormonok visszaszorításának országonként eltérő menetrendjét. Egy biztos, humán egészségügyi szempontból az unió helyes irányt jelöl ki. És persze nem elhanyagolhatók a klímavédelmi szempontok sem.
Ha már az oktatásról szó esett, a jelenlegi rendszer a felsőfokú agrároktatás alapítványba szervezésével alkalmas az új szemléletű szakembergárda képzésére?
Önmagában az agrár felsőoktatás központosítása akár még előnyös is lehetne, könnyebben bevezethető az új módszerek oktatása. Persze ha továbbra is politikai kinevezettek ülnek az alapítvány vezető testületében, az megkérdőjelezi a fejlődés lehetőségét. S ha ez így lesz, a legkreatívabb fiatalok külföldi egyetemekre fognak elvándorolni. Ha kormányváltás lesz és racionális oktatáspolitikát dolgoznak ki és ezt következetesen végig viszik, akkor van esély megtartani a legjobb oktatókat és hallgatókat.
Az elmúlt években széles körben felháborodást keltett az állami földek haszonbérbe adása, eladása, Orbán-, illetve fideszközeli köröknek. Orvosolhatók ezek a korrupciógyanús ügyek?
Nem javasolnám az ellenzéknek, hogy az elmúlt 20 év kudarcos elszámoltatási politikáját folytassa, ami eddig egyetlen kormánynak se sikerült. Azt támogatnám, hogy Ángyán József ezzel kapcsolatos vizsgálatainak eredményét egy úgynevezett Fehér könyvben kiadják. Tanulság, hogy ahol diktatúra van, ott ilyen disznóságok is történhetnek. Tudomásul kell venni, hogy ezeket az egyoldalú előnyszerzéseket jogilag alaposan körülbástyázta a NER. Nagyon óvnám az új kormányt a Fidesz visszamenőleges törvényalkotási gyakorlatától. Azt pedig kalandor politikának tartanám, ha egyszerű többségű győzelem esetén újra alkotmányoznának és kétharmados törvényeket módosítanának. Egy jogállam nem tehet ilyet! Az új hatalomnak bizonyítania kell, hogy gyorsan és hatékonyan képes olyan intézkedésekre, amelyek jelentős mértékben javítják a társadalom többségének helyzetét. Így például lépni kell a szegénység felszámolása, a társadalmi igazságosság érdekében. Emellett gondoskodni kell az igazságosabb jövedelemelosztásról, így a tőkejövedelmek nagyobb megadóztatásáról. A korrupciós ügyek esetében Magyarországon vizsgálódhat a független bíróság, az uniós ügyek esetében pedig azonnal csatlakozni kellene az uniós ügyészséghez.
Ha kormányváltás esetén felkérnék, hogy vállaljon szerepet az agrárirányításban, hajlana rá?
Igen, bár ez egyelőre költői kérdés. Az tény, hogy nyolc év agrároktatói tevékenység, ugyanennyi közszolgálati tapasztalat államtitkárként, Illetve a mezőgazdasági bizottság alelnöki munka áll mögöttem. Emellett több mint 20 évi agrárgazdálkodói gyakorlattal is rendelkezem. Arra törekednék, hogy a termelőket olyan pályára állítsam, hogy az egészséges élelmiszeralapanyag-feldolgozás legyen a hajtóerő, a jövőkép. Ez persze nem egy-két kormányzati ciklus, hanem hosszú távú feladat.
