autóipar;járvány;adósság;bér;Vasas Szakszervezeti Szövetség;gyárbezárások;rabszolgatörvény;

Visszafizettetnék a dolgozókkal a munkaidőkeretben le nem dolgozott időre jutó bért a cégek

A Vasas Szakszervezet szerint ez törvénytelen.

Törvénytelenségre készül több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég a munkaidőkeretek kifutása kapcsán a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint. Rengeteg munkaórát nem tudtak ugyanis munkavállalóikkal ledolgoztatni az elmúlt másfél évben a koronavírusjárvány korlátozásai, majd az egyre súlyosbodó alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében. Ezeket a mínusz órákat pedig most ki akarják fizettetni a munkavállalókkal egy – a szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett - 2018 végi törvénymódosításra hivatkozva. A többségen legalább 80-100 ezer forintot akarnak behajtani, de van, akitől 600-800 ezer forintot is követelhetnek – mondta a Népszavának László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, aki szerint a probléma több mint 10 ezer dolgozót érint. 

A munka törvénykönyvét felülíró, a szakszervezetek jogosítványait figyelmen kívül hagyó, és a dolgozókra egyértelműen hátrányos rendelkezést már születése pillanatában átgondolatlannak, életidegennek minősítették a munkajogászok. Mára kiderült igazuk volt. Nem csak a dolgozók munkahelyváltását lehetetleníti el, ha ledolgozatlan óráik vannak, de a kormányhátszéllel, egyeztetés nélkül bevezetett két éves munkaidőkeret sok cégnek veszteséget okozhat. 

Az utóbbi évek egyik legnagyobb tüntetéssorozatát kiváltó rabszolgatörvény lehetővé tette, hogy a cégek akár 2-3 éves munkaidőkeretben igazítsák a beérkező megrendelések intenzitásához a dolgozók munkaidejét. Ha épp nincs, vagy kevés a megrendelés, a munkavállalók nem, vagy kevesebbet dolgoznak, de ugyanúgy megkapják a fizetésüket. Ha később több lesz a megrendelés, az így keletkezett mínusz órákat ledolgoztatja a cég, és a munkavállalók ugyanúgy az alapfizetésüket kapják, nem jár nekik túlóradíj. Ha nincs munkaidőkeret, akkor ez nem így van: a megrendeléshiányos időszakra, az úgynevezett állásidőre ugyanúgy jár a fizetés, a későbbi túlmunkáért viszont a túlóradíj is megilleti pluszban a dolgozókat.

A 6 hónapnál hosszabb munkaidőkeret bevezetéséhez alapesetben a helyi szakszervezettel is meg kell állapodnia a cégeknek. A kormány a koronavírusjárvány első hullámában ezt a jogot elvette a szakszervezetektől: tavaly áprilistól júliusig a cégek a dolgozókkal történő bárminemű egyeztetés nélkül, egyoldalúan vezethettek be 2 éves munkaidőkeretet, vagy meghosszabbíthatták a meglévőt. A cégek százával éltek a lehetőséggel, ezek a munkaidőkeretek pedig az elkövetkező hónapokban fognak lejárni – emlékeztetett László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Már most látszik, hogy a munkaidőkeretek kifutásáig nem fogják tudni ledolgoztatni a pandémiás és alkatrészhiányos időszak mínuszóráit. Sokaknak legalább 16 órája van mínuszban, de van, akinek 350 is. Utóbbi kéthavi munkaidőnek felel meg. Van, ahol azzal próbálkoznak, hogy ezeket a mínuszokat tovább görgessék a következő munkaidőkeretbe. Számos vidéki autóipari fellegvárban viszont azt állítják a dolgozóknak, hogy pénzzel tartoznak a vállalatnak. Két cégnél „nagylelkűen” azt is felajánlották a munkavállalóknak, hogy hathavi részletben kamatmentesen törleszthetik a tartozásukat – meséli a Vasas alelnöke.

László Zoltán szerint azonban mindkét lépés törvénytelen. A munkaidőkeret végén el kell számolni, a többletórákat ki kell fizetni, a mínusz órákat pedig a cégnek le kell nulláznia. Ha nem tudja ezeket ledolgoztatni, el kell könyvelnie saját veszteségeként – a szakszervezeti vezető szerint ez áll a törvényben. Nem a dolgozó hibás azért, mert nem tudtak neki munkát adni. Amiatt nem lehet senkit sem adósságba verni, ha betartotta a munkaszerződését, és azt tette, amit a cég vezetése mondott neki – hangsúlyozza László Zoltán. Egy jogállamban szerinte nem volna lehetséges, hogy egy dolgozó munkaszerződést köt egy céggel, dolgozik tisztességgel a vezetőség utasításai szerint, majd fél év múlva adóssá válik, úgy, hogy senkitől nem kért kölcsön. Nem a dolgozó tartozik a cégnek pénzzel, hanem a cég tartozik a dolgozónak munkával – érvel a Vasas alelnöke.

Vannak eközben olyan vállalatok is, amelyek éppen fordított helyzetben vannak, hiszen a járványhullámok idején egyszer sem álltak le, sőt, tele voltak és vannak megrendeléssel. Ezeken a helyeken rengeteg pluszóra keletkezett, amit nem minden cég akar kifizetni. Ezért most „lepihentetik” ezeket az órákat a munkavállalókkal, miközben a kölcsönzött munkaerőt agyondolgoztatják – említette a másik végletet László Zoltán. Emlékeztetett: már a törvény elfogadásakor is arra figyelmeztettek, hogy a munkaidőkeret elnyújtása nem oldja meg az ágazat és a cégek problémáit – például a megrendelések hullámzását -, csak elodázza azokat. Most, a munkaidőkeretek lejártakor ez egyértelműen látszik, de mindennek az árát még a dolgozókkal akarják megfizettetni. A szakszervezetek megkérdezése nélkül, Mekk mesterként  összetákolt törvény megalkotói nem gondoltak arra, mi van akkor, ha annyi a kényszerű leállás, hogy a munkaidőkeret végéig sem lehet ledolgoztatni a kiesett időt, pedig most éppen ez történik.

Ellehetetlenített munkahelyváltásNem tudott munkahelyet váltani egy Győrben dolgozó targoncás, mert nem volt rá 160 ezer forintja – mesél egy másik, szintén a munkaidőkeret szabályozásával kapcsolatos problémáról László Zoltán. A férfi súlyos beteg kislánya miatt szeretett volna otthonához közelebbi cégnél dolgozni, hogy ne kelljen napi 2,5 órát ingáznia. A munkaidőkeretben keletkezett ledolgozatlan mínuszórái miatt azonban ehhez a jelenlegi munkaadója előbb 160 ezer forintot ki akar vele fizettetni. A leendő munkaadó ezt hajlandó lett volna átvállalni a férfi helyett, ám ennek elfogadását a szakszervezet nem ajánlotta, hiszen akkor a férfi valóban adóssá vált volna. László Zoltán azt mondja: van, aki úgy gondolja, hogy ez a követelés teljesen törvényes lépés a jelenlegi munkaadó részéről, de szerinte egyáltalán nem az. Hogyan lenne törvényes az, hogy valaki úgy válik adóssá, hogy nem is kért hitelt, minden szerződésben rögzített vállalást betartott, mégis azért nem tud munkahelyet váltani, mert nincs rá 160 ezer forintja? – vetette fel. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: vizsgálják a jogi lehetőségeket, de addig is arra kérnek minden érintettet, hogy ne fizessenek „vissza” semmilyen pénzt, mert nem tartoznak semmivel a cégeknek.