;

beruházás;Balatonaliga;

- Csatát nyertek a helyiek Aligán, de háborút még nem

Immár a kormányhivatal is kimondta, vizsgálni kell a környezeti hatásokat a kormányzati hátszéllel támogatott óriásberuházás előtt Balatonaligán. A helyiek tovább küzdenek.

Komoly csatát nyertek Balatonvilágoson a Club Aliga elnevezésű, tóparti terület beépítése ellen tiltakozó helyiek (Balatonaliga a település része). Az érintett területet – a tópart talán legértékesebb ingatlanát – a Pro-Mot Hungária Kft. szerezte meg, amelyben 2018-ban lett többségi tulajdonos az akkor még Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt., később, 2020 tavaszán pedig Jellinek Dániel érdekeltségébe került.

A (rész)sikert az hozta a helyieknek, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal pénteki – előzetes vizsgálatot lezáró – határozatában kimondta: igenis vizsgálni kell a beruházás környezeti hatásait. Mint írták, ugyan a tervezett fejlesztéssel kapcsolatban „ környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok nem merült fel”, ugyanakkor a „tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások várhatók, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges”. Sőt, kimondták: ennek ki kell terjednie a többi között az élővilágra, a biológiai sokféleségre, különös figyelemmel a védett természeti területekre és értékekre, a Natura 2000 területekre vagy épp az épített környezetre és a kulturális örökség elemeire.

Az aligaiak múlt csütörtökön szembesülhettek azzal, milyen fejlesztéseket tervez ott a Pro-Mot (a társaság kétéves hallgatás után szánta rá magát arra, hogy beszámoljon a helyieknek). A fejlesztések – vagy a cég – sorsát láthatóan az állam is szívén viseli, hiszen előbb a Pro-Mot nyert 999 milliót kikötőfejlesztésre, majd a Kisfaludy-program keretében 7,35 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás jutott az Appeninn-nek szállodaépítésre, és ezt az idén nyáron 1,35 milliárd Agóra-fejlesztési támogatással toldoták meg. A prezentációból mindenesetre kiderült, a jövőben Club Aliga helyett Aligaligetnek nevezett, 46 hektáros területen – melyből 10 hektárnak csak vagyonkezelője a cég, a jogot 2007-ben kapta meg 49 évre – új utak, közművek épülnek, Agórát alakítanak ki a bővülő kikötő közelében, 108 szobás szállodakomplexum épül 54 apartmanházzal egy 8 hektáros területen, az hajdani pártvezetők nyaralóhelyét, az Aliga II-t pedig felparcellázták.

A hatalmas beruházást az aligaiak jelentős része megakadályozná, attól tartanak, hogy veszélybe kerül a helyiek és a vendégek lejutása a partra, illetve a terület átjárhatósága, miután a kormány tavaly kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítette a Club Aliga fejlesztését, lehetővé téve ezzel a helyi és országos építési szabályzat mellőzését, valamint megtiltotta közfunkciók kialakítását. Ez azt jelenti, hogy a Pro-Mot megteheti, hogy semmisnek nyilvánítja a balatonvilágosi önkormányzattal kötött településrendezési szerződést, mely szerint fenn kellene tartania a helyiek használta parti sétányokat, közparkot és közutat.

Az ügyben az Aligai Fürdőegyesület (AFE) és a balatonvilágosi önkormányzat is panaszt tett az év elején az Alkotmánybíróságnál, mely júniusban azzal utasította el a beadványokat, hogy a kormányrendelet nem elvonja, hanem csak korlátozza a helyi építési szabályzat előírásait a Club Aliga területére. Bukovszki András, az AFE elnökhelyettese szerint viszont a kettő ugyanazt jelenti, vagyis, hogy a Pro-Mot a rendelet birtokában igazából azt csinál, amit akar.

– Sokan nem bíztak benne, hogy a kormányhivatal szakmai döntést hoz, de én reménykedtem – mondta a Népszavának Bukovszki András. – Ez fantasztikus siker a számunkra, hiszen időt nyertünk, hogy bebizonyítsuk, a beruházás ebben a formájában, s a kormányrendelettel megtámogatva óriási károkat okoz.   

Új kör az Ab-nInformációink szerint a helyiek szeretnék elérni azt is, hogy a kormány vonja vissza a beruházást kiemelt gazdasági fontosságúvá minősítő rendeletet, és ehhez alkotmánybírósági normakontrollt kérnek, melyet több képviselő is támogat. Az eljárás megindításához a parlamenti képviselők negyedének aláírása szükséges, mely – úgy tudjuk – várhatóan össze is gyűlik, s még az idén beadhatják a kérelmet.

Őseink 99,9 százaléka vadászott - s ezért létezhetünk mi.