menekültek;afgán;

2021-10-14 06:20:00

Afgán menekültek Magyarországon: engedély van, megoldás nincs

Az Afganisztánból nyár végén kimenekített és Magyarországra szállított valamennyi afgán állampolgár esetében lezárult a tartózkodási engedéllyel kapcsolatos eljárás és „engedélyező döntés született” – válaszolta lapunk érdeklődésére az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság. Vagyis nagyjából 400, a tálib hatalomátvétel elől Magyarországra menekített, részben a magyar hadseregnek segítő ember kapott tartózkodási engedélyt (Az eredetileg kimenekített 450 ember között nyugati országok állampolgárai is voltak).

Azt ugyanakkor azt sem az igazgatóság, pedig a Belügyminisztérium nem árulta el, hogy pontosan milyen típusú tartózkodási engedélyt kaptak a kimenekítettek. Korábban a belügyi tárca még úgy fogalmazott: a státusz „személyenként, családonként eltérően alakulhat”. Az viszont egyáltalán nem mindegy, milyen engedélyhez jutottak végül. Több forrásból úgy tudjuk, hogy a kimenekítettek vagy azok egy része „egyéb célú ideiglenes tartózkodási engedélyt” kapott. Akikről lapunk értesült, azok 90 napra kapták meg ezt, dacára annak, hogy elvileg ez az engedélyforma öt évre adható, ám jóval korlátozottabb lehetőségeket nyújt, mint a menekültstátusz.

A hatóságok továbbra sem indokolják meg, hogy a teljesen nyilvánvalóan súlyos üldöztetés elől kimenekítettekkel szemben miért nem menekültügyi eljárást folytattak le Magyarországon. A szakmában ugyanakkor nyílt titok az ok: miután az Európai Bíróság jogszerűtlennek minősítette a magyar hatóságok menekültügyi eljárását, illetve a menedékkérők elhelyezését a déli határon felállított tranzitzónákban, a kormány egy bonyolult eljárást vezetett be. Eszerint a kijevi vagy a belgrádi magyar nagykövetségen kell beadniuk a menedékkérőknek egy szándéknyilatkozatot arról, hogy menekültügyi eljárást kérnek, ezután pedig – saját költségükre – Szerbiában vagy Ukrajnában kell kivárniuk, hogy pozitív jelzés esetén beléphessenek Magyarországra, ahol elkezdődhetne a tényleges menekültügyi eljárás. Vagyis a sietve összekalapált új törvény alapján szinte lehetetlen Magyarországon menedékkérelmet benyújtani, és abszurd módon a kimenekítetteknek is belgrádi vagy kijevi procedúrán kellett volna keresztülmenniük, ha menekültstátuszt kértek volna.

Az „egyéb célú ideiglenes tartózkodási engedély” viszont jóval korlátozottabb lehetőségeket biztosít; nem jár automatikusan munkavállalási engedéllyel, sőt, a kérelmezőnek kell bizonyítania, hogy rendelkezik Magyarországon lakhatási lehetőséggel, el tudja tartani magát, illetve fedezni tudja a visszautazása költségeit. (Nem véletlen, hogy ezt a tartózkodási engedélyformát nem menekültekre szokták alkalmazni, hanem például itt tanuló külföldiekre).

A nagyjából 400 kimenekített afgánnak – akik jelenleg is a Vámosszabadiban, illetve Balassagyarmaton lévő befogadó állomáson vannak – nyilvánvalóan nincs ezekre lehetősége, sőt, jó részüknek még érvényes személyi-, illetve útiokmányai sincsenek, hiszen egyik pillanatról a másikra kellett elhagyniuk Afganisztánt. Magyarul is csak néhányan beszélnek.