„Az első pillanatban azt mondtam, ez egyértelműen les” – kommentálja Maruzsi László feltaláló, a Maruzsi System, ismertebb nevén a gólvonal technológia megálmodója a Nemzetek Ligája döntőjében történteket, amely sokadszorra is végletesen megosztotta futballvilágot. Milánóban a világbajnoki címvédő francia válogatott 2-1-re verte a spanyolt: a fináléban 1-1-es állásnál Kylian Mbappé egyértelműen lesről indult, és ezután csapta be egy lövő csellel a kapust, s gurított a hálóba. A gólt a VAR-szobában visszanézték, végül megadták, és később kiderült, hogy ez lett az idei sorozat utolsó, mindent eldöntő találata. Az angol Anthony Taylor játékvezető sem vitatta a lest, de azt mondta, önmagában az, hogy egy játékos leshelyzetben van, még nem büntetendő, és a spanyol védő beleért a labdába, mielőtt az Mbappéhoz került volna. A bíró úgy értelmezte az utóbbi mozzanatot, mintha a spanyol védő direkt passzolt volna a francia csatárhoz (mintha hazaadás lett volna), de erről szó sem volt. Erre mondta utóbb Sergio Busquets, a spanyol csapatkapitány, hogy a bíró érvelése abszurd, ám ettől függetlenül sokadszor bebizonyosodott: a VAR sem küszöböli ki a kétes helyzetek egyértelmű megítélését.
Nagyjából tíz éve már, hogy egymástól teljesen függetlenül két fejlesztői csapat is a bírói tévedéseket igyekezett kivenni a futballból. A VAR nyert, bevezették, a magyar fejlesztés pedig sem akkor, sem azóta nem kapta meg azt a szakmai és pénzügyi támogatást, amellyel reálisan riválisa lehetne a nyugati konzorcium fejlesztésének. A helyzet kicsit hasonlít az iWiW kontra Facebook párharcra, a magyar fejlesztés korát messze megelőzve lényegében ugyanazt tudta, mint Zuckerberg ötlete, előbbire azonban már csak a harminc fölöttiek emlékeznek…
Maruzsi fejlesztése tovább lép a visszajátszáson alapuló VAR-on, amelynél a vonalak és a leshelyzet azonnali leképezése adott, de csak a szubjektív helyzetek megítélését kívánja segíteni. Maruzsinál ellenben a stadionba fixen telepített, zárt rendszerű, nagy felbontású kamerák és képelemző szoftver adatai valós időben jelennek meg a partjelzők speciális zászlórúdjain. A négyzetrácsos rendszer egy centiméteres pontossággal képes a pálya minden részletét feldolgozni és ábrázolni. Egy pontot minimum három kamera lát egyszerre, vagyis a korábbiaknál sokkal pontosabb képalkotásra képes. A partjelző a kezében egy speciális, képernyővel felszerelt zászlót tart, amely a történésekkel azonos időben rezeg, csipog és villog, ha a labda az alap- vagy oldalvonalon elhagyta a játékteret, illetve ha teljes terjedelmében átment a gólvonalon, és ami a legfontosabb, leshelyzet esetén is. Ha vissza kívánja nézni a jelenetet, azonnal megteheti a botba épített képernyőn. Ennek jelentősége elsősorban a tétlen les megítélésénél fontos.
„Ami most történik, hogy egy vitatott helyzet után a bíró leállítja a játékot, és sokáig még a gólöröm is kétséges, elveszi a játék sava-borsát. Ráadásul van, amikor öt percig is eltart a VAR-elemzés és a döntés meghozatala, így már egyáltalán nem ritkák a százperces, vagy még ennél is hosszabb mérkőzések. A mi rendszerünk esetében ilyen nem fordulhat elő” – mondja Maruzsi, aki 2003-ban védette le a Szabadalmi Hivatalban találmányát. Azóta, vagyis 18 éve minden energiáját és pénzét ebbe tolta bele, mégsem rúgott labdába, a VAR nyert, holott állítja, ez a technológia többet tud a riválisnál. „Kevés volt a lobbi- és tőkeerő” – összegez.
„A rendszer tökéletes, százszázalékos pontossággal és biztonsággal érzékeli a pálya vonalait. Ugyan a lest is érzékeli, de ahhoz, hogy ez szintúgy vitán felül álló, technikailag megkérdőjelezhetetlen legyen, még tovább kell fejleszteni. Meg kell tanulnia a rendszernek a les értelmezését, ennek a problémának a megoldása a mesterséges intelligencia beépítése lesz. Az MTK pályáján évek óta tesztelhetünk, ezért roppant hálásak vagyunk a klubnak, ha ezt a lépcsőfokot sikerül megugrani, akkor a világ a csodájára jár majd a fejlesztésnek.”
A mesterséges intelligencia a kor számítástechnikai csúcsterméke, ennek megfelelően az ára is az: Maruzsi olyan ajánlatot kapott, ami meghaladja anyagi forrásait. „Nagyon bízom benne, hogy a szakma is mellém áll, és sikerül összeszedni ezt az összeget. Ha nem, akkor rövid időn belül másképp teremtem meg ennek a hátterét. Az ügyvédemmel, könyvelőmmel már egyeztettem, hogy a nemzetközi közösségi finanszírozás a szabályoknak megfelelő legyen.”
Utóbbi esetben a találmány nemzetközi karrierjének hozadékát nem csak Magyarország élvezheti. „Egy lépésre vagyok a céltól, nem hagyom abba: 150 milliót költöttem rá az évek alatt, de még egyszer ennyi kellene, ami meghaladja lehetőségeimet, ezért jutottam erre az elhatározásra.”
