Nem, itt nem a visegrádi vár romjainak karbantartásáról lesz szó, hanem a V4 nevű intézmény lassú széthullásáról. Amivel egyébként a jelenlegi magyar kormány is tisztában van, ezért próbál újabban a Balkán felé orientálódni, Szerbiával szorosabbra fűzni a kapcsolatait. Alulírott a V4 létrejöttét sokáig ügyes külpolitikai húzásnak tartotta: négy ország összefogása, együttes fellépése mindig felértékeli azok nemzetközi szerepét. De közben történt egy és más, ami véget vethet a kifelé még mindig gyakran hangoztatott összefogásnak.
Az például, hogy egymásnak ugrott a Cseh Köztársaság és Lengyelország. A vita egy Turów nevű sziléziai lengyel nyitott lignitbánya körül alakult ki, ami az ország délnyugati csücskében, „vakbelében” van, és hivatalos adatok szerint Lengyelország energia ellátásának 4-7 százalékát biztosítja. Csakhogy a csehek szerint (amit adatokkal tudnak bizonyítani) Turów súlyosan szennyezi a környezetet, veszélyezteti a cseh-lengyel határ közelében levő libereci körzet vízellátását. Emiatt a turówi szénbányászat azonnali leállítását követelik már vagy öt éve. Az ügy érdemben csak most jutott el az Európai Unió Igazságügyi Bizottságához, amelyik egy szeptember végi határozatában a csehek mellett döntött. Azóta a lengyeleket napi 500 ezer euró büntetés sújtja.
Morawiecki miniszterelnök először tárgyalásokat javasolt cseh kollegájának, Babişnak, aki természetesen leült vele tárgyalni, de a lengyelek rossz lappal és túl későn próbáltak hozzáfogni az ügy rendezéséhez. A hivatalos lengyel sajtó közben a cseheket „irracionális viselkedéssel” kezdte vádolni, ami szintén nem vitt közelebb a megegyezéshez. Közben a határ német oldaláról, Zittauból is követelik Turów leállítását, ami arra mutat, hogy az egyébként mindig racionális németek is „irracionálisak”.
Különben ami eddig kiszivárgott a cseh-lengyel tárgyalásokról, az a lengyel fél ötletszegénységét bizonyítja: olyan megegyezést szeretnének, ami csak két évre állítaná le Turówot, ahol még huszonkét évre elegendő szén van! Ha viszont nem jön létre megegyezés, marad az Unió döntése: a fenti összeg komoly érvágás még egy olyan viszonylag fejlett gazdaságú országnak is, mint Lengyelország. Ezért a hivatalos, dacos lengyel álláspont jelenleg az: nem fizetünk egy vasat sem a cseheknek!
Akkor meg mi történik? Az Unió le fogja vonni az összegyűlt tartozást a lengyeleknek szánt helyreállítási pénzből. Ez olyan veszteség, amibe a következő választáson a Kaczyński-párt belebukhat. Lehet, hogy a lengyel parasztság most még követi Kaczyński „nemzeti” vonalát, de ha nem kap elég pénzt az Uniótól, jövőre inkább Donald Tusk „Európa barát” pártjára fog szavazni. Talán a válságot meg lehet oldani egy jókora kínai kölcsönnel, de a „visegrádi egység” mindenképpen súlyos sebeket kapott a turówi vitától.
Ugyanakkor a lengyel kormányzat egy tekintetben a sarkára állt. Jövőre lejár az oroszokkal kötött gázellátási megállapodásuk, amit nem akarnak megújítani, helyette valószínűleg (drágább) norvég gázt vesznek. E mögött az a jogos félelem áll, hogy Putyinék a gázt bármikor „gazdasági revolverként” használhatják. A 900 kilométer hosszú, Dánián keresztül vivő Baltic Pipe lassan készül, de ígérik, jövőre végre kész lesz.
Magyarország viszont nemrégiben kötött a külügyminiszter tárgyalásainak köszönhetően újabb öt évre szerződést, gondolom, „előnyős feltételek mellett” a Gazprommal. Ami azt jelenti, hogy bárki győz a magyar választásokon 2022-ben, nagyon jóban kell lennie Putyinnal, ha nem akarja,hogy időnként politikailag revolverezzék.
Azt hiszem, a fenti tények alapján levonhatjuk a következtetést: repedezik, egyre jobban repedezik a V4.