Nehezen engedi el a kormány az egyik legsikeresebbnek mondott válságkezelő eszközét, a neki semmibe sem kerülő hitelmoratóriumot. Egy ideje már hónaponként görgeti maga előtt több mint egymillió adós sorsát, akiknek tartozása a sikeres kormányzati válságkezelés hatására egyre csak nő. Olyannyira, hogy egy idő után a Magyar Nemzeti Bank is jobbnak látta inkább azt hangsúlyozni: kezdjék el végre fizetni a hitelüket azok, akik képesek rá. Merthogy a bankok célzott megkeresésére az adósok néhány százaléka jelezte csupán a nyáron, hogy fizetési gondjai lennének, ha nem lenne moratórium. A jegybank is csak a lakossági hitelállomány tizedét tekinti emelkedett kockázatúnak, a majdani késedelmes fizetők számát ennél is kevesebbre becsüli.
A világ leghosszabbra nyúlt általános hitelmoratóriuma eközben kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra, a fizetni tudó adósok terheit pedig fölöslegesen növeli. Nem is kevéssel: a jegybank egyik példája szerint egy 1,5 milliós személyi hitel akár több mint 7 millió forintos tartozássá is válhat a kormány segítségének köszönhetően. Sem ez, sem a többi figyelmeztetés nem hatotta meg azonban a kormányt és az adósokat. Miközben a kormányzati narratíva szerint a gazdaság hónapok óta dübörög, a foglalkoztatottság pedig az egekben, a hitelmoratórium maradt. Maradtak benne az adósok is: alig 200 ezren kezdtek el tavaly év végén törleszteni.
Most itt az újabb halasztás lehetősége, az ajtót pedig a kormány a moratóriumosok háromnegyede előtt nyitva hagyta. A választási kampány hevében már amúgy is komoly pénzesővel megöntözött gyermekes családok és nyugdíjasok épp hajszálnyival a szavazás utánig halogathatják még a törlesztést. S hogy legyen valami válságkezelő hangulata is a dolognak, maradhatnak még a moratóriumban a munkanélküliek és a közmunkások is, sőt mindenki, akinek csökkent a jövedelme. Ez több mint 800 ezer embert jelent. Közülük az elmúlt két hétben csak pár ezren - a moratóriumosok 2-4 százaléka - igényeltek bankjuknál hosszabbítást. Pedig a határidő október 31-én lejár, utána már hiába kérne bárki is további halasztást.
Talán végre célba értek a jegybanki figyelmeztetések. Talán végre figyelmesen elolvasták az adósok a bankok tájékoztató anyagait. Talán tényleg dübörög a gazdaság. De az is lehet, hogy a többség egyszerűen csak az utolsó pillanatra halasztja az ügyintézést, s az ezres szám a hónap végére több tízezerre duzzad. Egy biztosnak látszik: ha bizonyítani kell a rászorultságot – még ha annak valódiságát igazán komolyan senki sem vizsgálja –, az megszűri az igénylők körét.
Az adósoknak most mérlegelniük kell: valóban szükségük van-e a törlesztés további halasztására, még azon az áron is, hogy később jóval többet fizetnek majd vissza. Az induláskor ez pont fordítva volt. Minden hitel automatikusan és azonnal bekerült a moratóriumba. Ha valaki nem kért belőle, akkor kellett csak intézkednie. Az adósok 40 százaléka kapásból kilépett, a többség viszont másfél évig nem is foglalkozott az egésszel. Úgy tűnik, most a kormány helyett végül mégis ők döntenek.