Aggodalomra okot adónak nevezte a most járványt okozó delta-variánst Jakab Zsuzsanna, a WHO vezérigazgató-helyettese, aki az IME szakfolyóirat infekciókontroll konferenciáján tartott előadást. Mint mondta: noha adatok igazolják, hogy az oltások mérséklik a súlyos megbetegedéseket és a halálozások számát, valamint gátolják a vírus továbbadását, ám azt tapasztaljuk, hogy nagy átoltottság mellett sem sikerült megállítani a covid terjedését. E variánsnál a nyájimmunitás küszöbe 80 százalékos átoltottság felett van, ám ezt a jelenlegi oltóanyagokkal akkor sem leszünk képesek elérni, ha mindenkit beoltottunk.
– A járvány lehetséges kimenetének két forgatókönyve van – mondja a WHO második embere. Az egyik, hogy amikor majd a lehető legtöbb ember a lehető legtöbb országban hozzáfér a vakcinához, azzal legyőzhető a vírus. A másik szerint folyamatosan kerülnek majd elő olyan variánsok, amelyek képesek lesznek kijátszani az éppen használt oltásokat. Ebben az esetben a gazdag országok gyorsan hatékony vakcinákkal védik a lakosaikat, a szegényebbek pedig majd a kevésbé hatékony oltóanyagokkal küzdenek a járvány ellen. Hozzátette: a WHO ezért is szorgalmazza, hogy a különböző régiókban egyenlő eséllyel jussanak hozzá a vakcinához és céljuk, hogy év végére világszerte az emberek 40, jövőre pedig 70 százaléka be legyen oltva.
Jakab Zsuzsa hangsúlyozta: a vírus tovább fog terjedni, mert a fogékony és védtelen csoportokban rendre új variánsok jönnek létre. E változékonyság miatt a vakcinákat is állandóan módosítani kell majd, épp úgy, mint ahogy az influenza-oltás esetében történik.
Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai munkacsoportjának vezető epidemiológusa is azt sulykolta, hogy ezúttal kevés lesz csak az oltás a fertőzöttek, súlyos állapotú betegek növekvő számának mérséklésére. A szakember szerint továbbra sem tesztelünk eleget. (Ezt bizonyítják a csütörtöki friss adatok is, a tesztek 12,11 százaléka lett pozitív.) Problémát jelent a járvány fékezésének tervezésében az is, hogy az enyhe lefolyású fertőzöttekről nincs információ, ezért még nem is nagyon lehet megbecsülni a mostani hullám erejét, nagyságát. A szakember azt javasolta, hogy aki teheti, vegye fel a harmadik oltást.
A delta-vírus okozta negyedik hullám esetében Oroszi Beatrix három lehetséges forgatókönyvet említett. Ezek: a jó, a rossz és a csúf. Ha sikerül a vírus terjedési sebességét jellemző továbbadási rátát legfeljebb 1,2-es szinten tartani, akkor maszk nélkül is lapos maradhat járványgörbe. Ám ez már most bukni látszik, hiszen míg az elmúlt hetekben ez a mutató 1,1-1,2 között mozgott, a napokban már elérte az 1,3-at. A rossz forgatókönyvet segíti az is, ha nem sikerül a jelenlegi átoltottságot növelni, így a szezonális hatások, a maszk mellőzése és a nagy rendezvények miatt tovább gyorsulhat a járvány terjedése. Tartósan sokan szorulhatnak kezelésre, ami kimerítheti az egészségügyi ellátórendszer tartalékait. A csúf forgatókönyv pedig azt jelenti, hogy megjelennek a vírus „fittebb” variánsai, a védtelenebb csoportokban nagyon sok áldozatot szedhet a járvány, amit tetézhet az influenza megjelenése és ezek együtt róhatnak nagy terhet az ellátórendszerre.
– Jelenleg a 6-11 évesek körében növekszik hihetetlen mértékben a megbetegedések aránya - erről Fekete Ferenc, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet orvosigazgatója beszélt a szakmai fórumon. Rögtön azt is hozzátette, hogy noha gyermekkorban nincsenek nagyon covid-szűrő vizsgálatok, de azt már most is látni lehet, hogy a pandémia felfutásában döntő szerepük lesz a gyerekeknek, és ők a legkevésbé védettek. ( A védőoltás számukra most van engedélyezési fázis alatt.) A 12 évnél idősebbek ugyan már kaphatnak védőoltást, ám az átoltottságuk nem éri el a 49 százalékot, és ez nagyon kevés a delta megállításához.
