Szaga van

Egyre otrombábban bűzlik az a trágyahegy, amit a jelenlegi magyar kormány oktatáspolitika címén épített magasabbra és magasabbra az utóbbi években. Nincs olyan hazai vagy nemzetközi mérés, ami azt mutatná, hogy a közneveléssé átkeresztelt alap- és középszintű oktatás eredményessége jelentősen javult volna az elmúlt évtizedben, sőt több területen kifejezetten romló tendenciák mutatkoznak. Most azt is sikerült elérni, hogy azok közül, akik a jelenlegi körülmények között is kiválóan teljesítenek, mind többen válasszák a külföldi továbbtanulást.

A HVG középiskolai rangsorából kiderült: az élen járó gimnáziumokban meredeken emelkedett azoknak a végzős diákoknak a száma, akik külföldi egyetemre pályáznak. A 2019/2020-as tanévben - amikor az elmúlt húsz év negatív rekordját döntötte meg a magyar egyetemekre bekerülők száma - az Eötvös Gimnáziumból minden ötödik, a Radnótiból és a Fazekasból minden harmadik diák külföldön tanult tovább. Az alapítványi fenntartású Alternatív Közgazdasági Gimnáziumból pedig már minden második érettségiző más országban jár egyetemre. Az Engame Akadémia elemzéseiből is látszik, az utóbbi öt évben folyamatosan emelkedett a külföldi egyetemeken tanuló magyarok száma.

Akik megtehetik, elmennek. A legjobb nemzetközi egyetemek pedig tárt karokkal fogadják a kincset érő magyar agyakat; ha a hazájukban nem tartják sokra őket, majd ők odafigyelnek, nehogy kárba vesszenek. A mostani magyar politikai rezsim nyilvánvalóan nem az észre épít, ez már számos intézkedésükből, politikusaik nyilatkozataiból kiderült. Az iskolák központosított lezüllesztése, az egyik legjobb hazai magánegyetem elüldözése, a Magyar Tudományos Akadémia bedarálása után most mégis a világszínvonalat célozták meg az állami egyetemek alapítványi kiszervezésével, gondosan kiválasztott, az esetek nagy részében rothadó narancs szagot árasztó kuratóriumi tagokkal.

Évről évre többen vannak, akik szerint a bűz egyre elviselhetetlenebb. Mert ez sajnos nem a világszínvonal szaga.