Kézikönyvszerű filmlexikonnal jelentkezik az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete

Szubjektív, iránymutató ám mindezek ellenére kompakt.

Remek hír manapság, hogy filmlexikon készül, elvégre a szakkönyvek kiadása - fogalmazzunk így - nem éli a csúcskorát, számos kiadó, amelynek vezetői láttak az efféle kiadványokban fantáziát, visszavonult. Még inkább periférikus műfajnak számítanak a filmes szakkönyvek. Ezek közül kivételt képeznek a szórakoztató művelődés keretében írt színész vagy rendező sztárportrék. A lexikonok, adatbázisok és tudományos jellegű írásművek helye immár leginkább a digitális tér. Ahogy Kocsis Miklós, a kiadásért felelős kutatóintézet igazgatója a könyvbemutatón elmondta: a Magyar filmek 1896-2021 című lexikon elérhető a weben, így nekik nem lett volna kötelező kiadniuk könyv formában. De szerencsére megtették, így régimódi módszertannal is tudunk élni: leemelni a polcról, kézbe venni, kedvünkre lapozgatni.

A 770 oldalas kötet – amelyet Gelencsér Gábor filmtörténész a lexikon szerkesztőbizottságának vezetője Murai Andrással, Pápai Zsolttal és Varga Zoltánnal közösen szerkesztett –a mozikban bemutatott alkotások (tehát a tévés alkotások nélkül) valamennyi típusából merít: 314 egész estés játékfilm mellett a 75 dokumentum-, 28 rövid-, 25 kísérleti, 10 ismeretterjesztő és 64 animációs film kapott benne helyet. Gelencsér Gábor szerint - ahogy fogalmazott - a feladat jelenleg nem a kánon szétverése vagy átértelmezése volt, hanem az, hogy kronologikus sorrendben, évekre bontva „listázzák” a legjobb és a legfontosabb alkotásokat. Azaz, nagyon fontos volt az adott kor politikai hatásának kontextusa, ugyanakkor az esztétikai szempont is. „Sajnos a kettő csak ritkább esetben egyezik meg egy-egy műalkotás esetében” – húzta alá Gelencsér. De a mennyiséget is nagy felelősség volt kezelni: a magyar film bő 120 éve alatt mintegy 1500 nagyjátékfilm készült, így nagyon sok kimaradt a szórásból, az viszont tényleg úttörő, hogy a „kisebb” műfajokat is beemelték, azaz finomítottak a kánonon.

További nagy változás, hogy a szerkesztők számba vették a szórakoztató alkotásokat is, így például bekerülhetett a lexikonba az Üvegtigris, illetve a korai hangosfilm korszak, amely eddig méltatlanul mellőzött volt a magyar filomtörténeti kiadványokban. Másik érdekessége a lexikonnak, hogy nem az 1901-es Zsitkovszky Béla rendezte A táncz című alkotását adta meg kiindulópontnak – mely nem maradt fenn, így szócikként sem kerülhetett be – hanem a Lumiere testvérek Magyarországon forgatott alkotásait 1896-ból – Pápai Zsolt szócikke több mint hiánypótló.

Persze, egy limitált felülettel rendelkező lexikon esetében mindig lesz olyan vélemény, hogy valami méltatlanul kimaradt. Gelencsér és csapata szelekciójába azonban nem nagyon érdemes belekötni. Egyrészt már a korábban említett újdonságok miatt, másrészt mert helyi értékén kezelték a magyar film két aranykorát: a hetvenes évek végétől induló, illetve a Vajna-korszakként is nevezhető éveket. Az pedig külön öröm, hogy még 2021-ból is került be film a lexikonba: a Nagy Dénes rendezte, a Berlinálén rendezői díjjal elismert Természetes fény. Nagy tisztelet a szakmai döntésnek!

Infó:

Magyar filmek 1896-2021

770 oldal

Kiadó: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete

Kapható a nagyobb könyvesboltokban