adócsökkentés;kiva;minimálár;garantált bérminimum;szochó;

Megszületett a minimálbéralku

A jelentős minimálbér-emelésért cserébe a kormány végül négy százalékpontos munkáltatói tehercsökkentéssel járul hozzá.

Gyakorlatilag megszületett a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum-ajánlás, az előbbi bruttó 200 az utóbbi pedig 260 ezer forintra emelkedik januártól – nyilatkozta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülése utána a Népszavának Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke. A megállapodás technikai, már minden paraméter tisztázott, ám az egyezség szövegezése a jövő hétre maradt, ezzel még lesz dolga tárgyalófeleknek – tette hozzá a szakszervezeti vezető. Palkovics László innováció miniszter a tárgyalások után kiadott közleményében arról írt, hogy béremelések "a dolgozók megbecsültségéről szólnak, a foglalkoztatók megfelelő ellentételezése mellett”.

A jelentős minimálbér-emeléshez a kormány végül négy százalékpontos munkáltatói tehercsökkentéssel járul hozzá, ugyancsak januártól. Ez a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlését jelenti, illetve 2,5 százalékpontos adócsökkentést, így 13 százalékra esik a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke. Ez technikailag a 2022 közepére ígért szocho-csökkentés előrehozását jelenti, ennek értelmében kell a parlamentnek módosítani az adótörvényeket. Vagyis jövő júniusban így már nem lesz további adócsökkentés.

A munkáltatók a tárgyalások folyamán érthető okokból ennél magasabb – öt százalékpontos - tehercsökkentésért lobbiztak, ám végül a költségvetés érdekeire hivatkozva a kormány négy százaléknál húzta meg a határt. A munkáltatók másik kérését viszont teljesítette a kormány: továbbra is kompenzálják a szakképzést végző cégek költségeit. A jelenlegi gyakorlat szerint azon cégek, amelyek költenek a szakképzésre, részt vesznek benne, visszaigényelhették a szakképzési hozzájárulást. 2022 januártól ugyan megszűnik a hozzájárulás, de azt a szakképzésben részt vevő cégek továbbra is „visszaigényelhetik”, így a költségvetés kompenzálja többletterheket.

A szocho csökkentésivel párhuzamosan a kisvállalati adó (kiva) mértéke 11 százalékról, 10 százalékra csökken, a korábbi évekhez hasonlóan a kivás cégek így kapják meg a szocho csökkentést, hisz ők nem fizetik a társadalombiztosítás adót.

A munkaadók és a munkavállalók képviselői már a folytatásra koncentrálnak – mondta Mészáros Melinda. Mind a két félnél megvan arra a szándék, hogy egyrészt a megállapodás része legyen egy szövegszerű általános béremelési ajánlás is, illetve, hogy minél hamarabb megkezdődjenek az egyeztetések egy újabb, 2023-tól induló hosszútávú megállapodásról. A LIGA Szakszervezetek véleménye, hogy a jövőbeni béremelések kulcsa nem a munkáltató terhek csökkentése, hanem közvetlenül a munkavállalói elvonások mérséklése. Vagyis a a kormánynak a személyi-jövedelemadót, illetve a munkavállalók által fizetett társadalombiztosítási járulékokat kellene mérsékelnie.

Tovább fenyegetik az önkormányzatokatPalkovics László közleményéből kiderül az is, a mostanáig felmerült adócsökkentési javaslatok összesen több mint 660 milliárd forint éves megtakarítást jelentenének a hazai cégek számára, amelyet a vállalkozások bérfejlesztésre fordíthatnának. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy változatlanul napirenden van az a kamarai javaslat, amely a helyi iparűzési adó mérséklését az idén bevált gyakorlat szerint 2022-re is kiterjesztené, vagyis hogy csak az adó felét kellene a cégeknek befizetniük, ám a kormány nem kompenzálná az önkormányzatokat. Így jellemzően a nagyvárosi (ellenzéki) önkormányzatok gazdálkodása lehetetlenülne el tartósan.