A régió szívében található az Athéni Nemzeti és Kapodisztriai Egyetem, ahol Nektariosz Aligiannisz professzor és kollégái az EthnoHERBS projekt keretében azon dolgoznak, hogy megőrizzék a növények biológiai sokféleségét ezekben a hegyi ökoszisztémákban. Nem pusztán természetvédelemről van szó. „A balkáni régióban nagy hagyománya van a gyógynövények humán gyógyászatban való használatának” – magyarázza Aligiannisz professzor.
A csapat listát készített az évszázadok során gyógyászati célokra használt neves gyógynövényekről. Ezek közé tartozik a Plantago, vagyis az útifű, amelynek gyulladáscsökkentő hatása van, a Hypericum, vagyis az orbáncfű, amelyet a depresszió kezelésére használnak, illetve a Calendula, vagyis az orvosi körömvirág, amely az őszirózsafélék családjába tartozik, és sebek gyógyítására használják. Hagyományosan a nedvet gyűjtötték be, vagy megszárították a növény részeit, és borogatásként használták. A másik lehetőség a növények felforralása vízben, amelyet fertőtlenítő lemosóként használtak az érintett területeken. Oldószerként természetes termékeket használtak: vizet, olívaolajat, bort és borecetet.
A kutatók szisztematikusan felmérik a régió növényeit, és etnobotanikai vizsgálatok elvégzésével kapcsolják össze őket a hagyományos tudással és szokásokkal. A kiválasztott növényeket organikusan termesztik majd a biológiai sokféleség megőrzése érdekében. A legígéretesebb fajokat a kereslethez alkalmazkodva fogják termeszteni. „Minden elkülönített növényi kivonatot és vegyületet különböző vizsgálatoknak vetünk alá a biológiai aktivitásuk megismerésére. Idetartoznak az antioxidáns, antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és öregedésgátló tulajdonságok. A gyógyító képességek listáján szerepel a bőrfehérítés és a sebgyógyítás is” – teszi hozzá Aligiannisz professzor.
A biztonság érdekében a kutatók számítógépes modelleket használnak az esetleges toxicitás vagy irritáció előrejelzésére.
A bőrbetegségeket különböző mikroorganizmusok okozhatják, és a legtöbb jelenlegi antibiotikumnak jelentős korlátai vannak az antimikrobiális (az anyag azon tulajdonságát jelenti, hogy képes elpusztítani vagy inaktiválni a baktériumokat, gombákat, vírusokat) tulajdonsága és a mellékhatások tekintetében egyaránt. A rezisztens baktérium- és gombatörzsek egyre növekvő számát a természetes antimikrobiális terápiák iránti általános kereslet növekedése követte.
A kutatók műholdas és nagy adattömegeket használó technológiákat is igénybe vesznek. „Olyan modellt dolgozunk ki, amely előrejelzi egy faj kihalási helyének és idejének kockázatát” – mondja Szpürosz Theodoridisz, a németországi Senckenberg Biodiverzitási és Klímakutató Központ munkatársa. Számos faj esetében a kihalás felé vezető folyamat okai a természetvédelmi erőfeszítések ellenére a monitorozás jelenlegi magas technológiai költségeiben, valamint a természetvédelmi csoportok és a döntéshozók közötti együttműködés hiányában keresendők.
A cikk a Horizonban, az EU kutatasi es innovacios magazinjaban jelent meg.