Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma a fiatal és az idős rákbetegek egyaránt jobb életminőségre számíthatnak. Az elért haladás ellenére azonban a számok továbbra is elkeserítőek. Ez különösen igaz a gyermekek és a serdülők esetében. Az Európai Gyermekonkológiai Társaság szerint minden 15. percben azzal szembesül egy európai család, hogy a gyermekük rákos.
Egyre több a bizonyíték arra, hogy a testmozgás az egyik olyan kezelési mód, amivel ez megváltoztatható. Ugyanakkor a testmozgás valószínűleg az utolsó dolog, ami megfordul egy rákkal diagnosztizált személy fejében. Lehet-e a testmozgás az egyik legfontosabb rákkezelési módszer a fiatalok számára, és képessé teheti-e őket a hosszabb, egészségesebb életre?
A tumor kezelésének egyik leggyakoribb mellékhatása a gyermekek és serdülők esetében a fizikai inaktivitás. Felnőtteknél ezt a mellékhatást egy alkalmas edzésterápiával (edzésonkológia) kezelik, és egyre inkább elismert terápiás lehetőség, ami az egész testre összpontosít, és a tevékenységek széles körét használja a légzéstől, egyensúlyozástól és az aerob gyakorlatoktól kezdve a nyújtásig és az erősítő edzésig.
„A felnőtt betegeken tanulmányok igazolták a testmozgásnak a páciensek izom- és szív-érrendszeri teljesítményére gyakorolt jótékony hatásait az orvosi kezelés alatt és utána” – mondja Jörg Faber, a Mainzi Egyetem Orvostudományi Központjához tartozó Gyermekrák Központ vezetője. „Ezenkívül ezek az előnyök idővel a páciensek fizikai és a mentális egészségének jelentős javulásával járnak, csökkentve a gyakori mellékhatásokat, ideértve a fáradtságot.”
A felnőtteknél tapasztalt sikerek ellenére a módszert még nem adaptálták a fiatalabb betegekre, ugyanis nagyon kevés bizonyíték van arra, hogy az onkológiás mozgásterápia javíthatja-e a rákbeteg gyermekek és serdülők életét.
Az egyértelmű bizonyításhoz további kutatásokra és nagyobb mintára van szükség. Azt is fontos tudni, hogy mennyi testmozgásra van szükség a kézzelfogható különbséghez. Faber professzor és két kollégája a FORTEe projekt keretében koordinálja az eddig végzett legnagyobb tanulmányt, amely a testmozgás hatásait vizsgálja a rákos gyermekek sikeres kezelésében. Megpróbálják megtalálni a megfelelő edzésadagot – azt az intenzitást és gyakoriságot, amelyet egyénileg kell beállítani. Összesen 450, 4 és 21 év közötti, különböző típusú rákkal diagnosztizált páciens vesz részt egy vizsgálatban, miközben intenzív daganatellenes kezelést kapnak. Kilenc kórház végez majd személyre szabott edzésprogramot a betegekkel.
A digitális technológiáknak köszönhetően az otthoni, családközpontú távorvoslási ellátás is beépül a rák kezelésébe. „Lehet, hogy az edzésterápia a jövőben a rákbetegek ellátásának egyik szabványává válik” jegyezte meg Faber professzor.
2020-ban több mint 156 ezer ember halt meg vastagbélrákban az EU-ban. Ez a második leggyakoribb tumortípus. Bente Klarlund Pedersen, a dán Koppenhágai Egyetem integratív orvoslással foglalkozó professzora bizonyítani akarja, hogy a rendszeres testmozgás késleltetheti vagy csökkentheti a daganatok kiújulásának kockázatát azoknál a vastagbélrákos betegeknél, akiknél májáttételek alakulnak ki. Ezt - bár nagy mennyiségű adat támasztja alá - ezek csak preklinikai vizsgálatokból származnak. „Az a célunk, hogy ténylegesen lefordítsuk az ígéretes megfigyeléseket a konkrét klinikai körülményekre” – mondta Pedersen professzor. A betegek 6 hónapos edzési programban vesznek részt, amely hetente 300 vagy 150 perces testmozgást foglal magában. Az edzési időszak előtt és után értékelik az általános fizikai állapotukban és az immunrendszerükben bekövetkezett változásokat. Értékelik az új daganatok ezen időszakban történő kialakulásának késését is. „A testmozgás segíthet megőrizni a beteg izomtömegét és -erejét” – jegyezte meg Pedersen professzor. „Tudjuk, hogy a testmozgás 13 különböző rákos megbetegedés kockázatát csökkenti, ideértve a vastagbél- és az emlőrákot, de eddig nagyon kevés kutatást végeztek annak bizonyítására, hogy az edzés megakadályozza-e a rák visszatérését a daganatok eltávolítása után.”
A cikk a Horizonban, az EU kutatasi es innovacios magazinjaban jelent meg.
