Kezdetben a kilencből hat tartomány támogatta az illetékes minisztériumnak azt a törekvését, hogy a közösségi közlekedésben országosan egységes díjszabást vezessenek be Ausztriában, amitől egyszerűbb és olcsóbb az utazás. Leonore Gewessler, Ausztria környezetvédelmi, közlekedési, innovációs és technológiai minisztere érthetően csalódott volt, mert arra készült, hogy az összes tömegközlekedési eszközön (vonat, autóbusz, villamos, metró) október 26-ától egyen jeggyel lehetett volna utazni Ausztriában, ami első nekirugaszkodásra nem sikerült - derült ki az Österreich című lapból. Három tartomány ugyanis - Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland - kevésnek tartotta azt a 96 millió eurót, amit az állam idén erre a célra biztosít. A keret jövőre már 150 millió euróra nő, de a keleti régiók most szeretné cserélni a villamossíneket, bővíteni a korát tekintve 4,8 éves ausztriai autóbuszparkot, hogy ne legyen zsúfolt járat, és metrót építeni, a klímajegy ugyanis növeli majd a forgalmat.
A zöldek tárcavezetője bízott abban, hogy az október 26-ai indulásra a több pénzt reklamáló tartományokkal is sikerül megállapodnia, hiszen az utazóközönség várja a klímatikettet, ami idestova 15 éve minden osztrák kormány programjában szerepelt.
A Magyarországgal határos Burgenland régió elsőre azért nem csatlakozott, mert onnan 25 ezren Bécsben dolgoznak, és a napi ingázók éves bérlete 365 euróval olcsóbb volt, mint a Klímaticket - írta az orf.at. A Der Standard már a várható megoldásról is értesült, miszerint Alsó-Ausztria és Burgenland a bérletárak megállapításánál egy tartománynak számít.
A másfél évig tartó tárgyalássorozat a tartományokkal végül eredményesen zárult. Nem sokkal a klímaticket bevezetése előtt a sokáig tétovázó Alsó-Ausztria, Bécs és Burgenland is úgy döntött, hogy bevezeti a klímajegyet. A megállapodás szerint az éves bérlet Alsó-Ausztriában és Burgenlandban 550 euróba, ami a két tartományban és Bécsben is használható, az kedvezményesen 915 euróba, az országos tikett pedig 1095 euróba kerül.
Az alsó-ausztriai ingázóknak így 60 százalékkal olcsóbb az éves jegy Bécsbe, arról nem is beszélve, hogy tartományon belül is nagy a tarifaengedmény - jelentette ki Johanna Mikl-Leitner, tartományi kormányzó, hozzátéve, hogy a bérletek vonzó ára a garancia arra, hogy még többen választják majd a tömegközlekedési eszközöket autó helyett. Egyébként Ausztria 2030-ra a tömegközlekedésben a harminc százalékos forgalomnövekedést tervez.
Minthogy számunkra Ausztria sok tekintetben az etalon, kérdés, hogy vannak-e olyan tervek, ami alapján valószínűsíthető, hogy a közeljövőben Magyarországon is lesz klímatiket.
- Ettől nagyon messze vagyunk, és hogy ilyen irányba elinduljunk, ahhoz előbb alapvető problémákat kellene megoldani - állítja Pongrácz Gergely, a Magyar Közlekedési Klub szakértője, a BKV igazgatósági tagja. Például finanszírozni kellene a BKV-t, mert erről az állam megfeledkezett. A kormány MÁV-ot és a Volánt ugyan több mint egy éve összevonta a közlekedési közszolgáltatás összehangolása érdekében, de minek, ha az országosan egységes jegy- és tarifarendszer, valamint az integrált ütemes menetrend nem készült el. Holott ez a tovább lépés nyilvánvaló alapja. Olyan általános szolgáltatás kell - és ez szervezési kérdés -, hogy a regionális központok megfelelő csatlakozással, csúcsidőn kívül is, egy-két óra alatt a legkisebb településről is elérhetők legyenek. Hogyha majd eljutunk idáig, akkor már beszélgethetünk arról, hogy jegy- és bérletkedvezmények bevezetésével hogyan lehet a tömegközlekedés az autózás alternatívája - fejtette ki a szakértő.
Pongrácz Gergely szerint a kívánalmaknak megfelelő tömegközlekedés megteremtésére nem szabad sajnálni a pénzt. Mert ha jó a szolgáltatás, hamar megtérül a befektetés, hiszen akkor utas is van. Az ideális konstrukció gondol a szociális szempontokra, az esélyegyenlőségre és a környezetvédelemre is, amit az államnak támogatnia kell, de itt még nem tartunk. Ott viszont igen, hogy Ausztriában is olcsóbb a közlekedés, ha a díjakat az osztrákoknál jóval magasabbak a fizetésekhez viszonyítjuk. Pozsonyban, Prágában és Varsóban is 6000-7000 forint a havi bérlet, ami nálunk 9500 forintba kerül. Lehetne kevesebb, ha a magas, közepes és kedvezményes áfa közül nem az elsőt, hanem az utolsót választanánk, mint a kontinens északi országai. Pongrácz Gergely, ha tehetné, már januártól 5 százalékra vinné le a jegyek és bérletek áfá-ját. A tapasztalat az, hogy a fővárosban tömegközlekedésre legfeljebb napi 600-700 forintot hajlandó elkölteni az utas. Ha az árak megállapításánál ezt nem vesszük figyelembe, akkor senki nem fog kiszállni az autóból.
Óvatos próbálkozások azért Magyarországon is vannak a tömegközlekedés előtérbe helyezésére. A 14 éven aluliak ingyenes közöségi utazása Budapesten, vagy a Hódmezővásárhely teljes lakosságára érvényes hasonló kedvezmény azt mutatja, hogy van ahol felismerték, hogy a költségeken túlmutat az intézkedés társadalmi hasznossága.
