Szijjártó Péter kijelentette, hogy az EU zsarolja Magyarországot és Lengyelországot, ám ez elfogadhatatlan. A lapnak adott interjúban a külügyminiszter úgy értékelte, hogy Európa forrong, ami persze nem meglepő, hiszen itt a járvány, zajlik a vita az unió jövőjéről, meg kell küzdeni a Brexit következményeivel és valamit csinálni kell az új geopolitikai világrenddel is. A keleti tagok azonban nem szeretnék, ha a válasz minderre az Európai Egyesült Államok volna. A földrész ugyanis csak akkor nyerheti vissza befolyását, ha erős nemzetállamok alkotják.
Elismerte ugyanakkor, hogy ez a vélemény kisebbségben van, mert a nagyobb országok a szorosabb szövetség felé kívánnak haladni. Így vita van az ügyben, hogy milyen új jogköröket kell átadni Brüsszelnek. Mint mondta, a legutóbbi járvány megmutatta, hogy a tagok képesek gyors és hatékony válaszra, míg a Bizottság csak bizonytalankodott.
Egyértelmű, tette hozzá, hogy a földrészt a liberális irányzat uralja, viszont a magyar és a lengyel vezetés a hazafiasabb, jobbosabb, keresztényibb áramlatot testesíti meg, és sok kérdésben teljesen más véleményen van, mint a másik oldal, amely ugyanakkor nehezen emészti meg a két ország sikereit. Ám nem volna jó, ha azonnal Európa-ellenességgel vádolnák meg azokat, akik nem a liberális táborhoz tartoznak, ám úgy látják, hogy a jelenlegi politika nem a kontinens érdekeit szolgálja.
A jogállami vitáról szólva hangsúlyozta, hogy mind Magyarország, mind Lengyelország igazi demokrácia, és nem szabad lebecsülni egyik teljesítményét sem ezen a területen. Megjegyezte, hogy a liberálisok azonnal temetik a demokráciát, amint elvesztik a hatalmat, de egészen odáig semmi bajuk sincs vele. Lehet persze vitatkozni a kérdésről, de csakis a kölcsönös tisztelet és a tények alapján. A helyzetet azonban nem lehet érzelmek, vagy ideológiai szempontok alapján megítélni.
Márpedig az anyagi támogatások felfüggesztését pontosan ideológiai megfontolások vezérlik. Hiszen Magyarország már minden részletet tisztázott, hogy megkaphassa a milliárdokat, ám beütött, hogy elfogadta az LMBT-törvényt. Sőt, a Bizottság már az egész jogszabály visszavonását akarja a pénz fejében. Ez igazi zsarolás!
Az pedig külön is roppant igazságtalan, hogy Lengyelország fizessen napi egymillió eurós büntetés, ám itt megint csak a politikai mozgatórugót lehet Brüsszelnél tetten érni. Az európai intézmények mindent megtesznek a lengyel kormány meggyengítésére, pedig az ország több tiszteletet érdemel. És amikor a tagok jogköréről van szó, egyértelmű, hogy a nemzeti jog elsőbbséget élvez a közösségi normákkal szemben.
Arra a kérdésre, hogy miért látogatnak el sűrű egymásutánban Budapestre olyan jobbos, szélsőjobbos személyiségek, mint Zemmour, Tucker Carlson, Le Pen és Mike Pence, a válasz az, hogy az érdeklődés örömteli. Azt mutatja, hogy az ország fontos a szövetségkötéshez szükséges intellektuális és stratégia viták szempontjából. Ugyanakkor ezeket az utakat a média rendre felfújja. Mert pl. arról nem sok szó esett, hogy a francia külügyminiszter pár hete 19 év után ellátogatott Magyarországra.
A populisták egy emberként imádják szapulni, rágalmazni Brüsszelt, a kirohanások fegyvertáruk szerves részét képezik, csak éppen ezzel sokat ártanak a közösségnek. Egyes tagok szavakban valóságos háborút folytatnak az unió ellen. A lengyel miniszterelnök a minap kijelentette, hogy országa védekezni fog, ha az EU a jogállami vitában megindítja a „3. világháborút” és pénzeket tart vissza.
Orbán Viktor arra figyelmezteti a magyarokat, hogy a brüsszeli elit erőnek erejével próbálja a nyugati értékeket elfogadtatni az emberekkel, így mindenkinek készen kell állnia arra, hogy megvédje a házát. De senki se ítélje el elhamarkodottan a keleti nacionalistákat és populistákat, mert a volt Brexit-főtárgyaló, Barnier ugyanilyen húrokat penget. Csak ő azt mondja, hogy a bevándorlás ügyében vissza kell adni tagállami kézbe a jogköröket, mert különben veszélybe kerül a nemzeti identitás.
Ily módon nem áll messze a brit kilépés populistáitól, sem Orbántól vagy Morawieckitől. Vagyis az EU igen népszerű ellenségkép a demagógok körében. „Brüsszelen” azokat az európai intézményeket értik, amelyeket a tagok hoztak létre, de amelyeket úgy állítanak be, hogy csak a hatalmukat igyekeznek kiterjeszteni. Ám az unió csupán védtelen óriás, ha a kormányok nem kelnek pártjára. Merkel is gyengítette, amikor túl sokáig elnézte, amint a magyaroknál és a lengyeleknél leépítik a demokráciát, illetve elterjedt a korrupció. Így most még inkább az fenyeget, hogy cselekvőképtelenné válik a szervezet.
Alighanem további büntetések várnak nem csupán Lengyelországra, hanem Magyarországra is, mert a Bizottság kénytelen keményen odacsapni a közös normák és értékek érdekében. Morawiecki és Orbán harcias retorikája azonban arra utal, hogy nem fognak fizetni. De várhatóan nem is lépnek ki, mert ahhoz túl sok pénzt kapnak a közös kasszából. Bíznak abban, hogy a végén csak összejön valami egyezség. Ám ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzetállamok Európáját kell megteremteni – Brüsszel nélkül.
Az alapszerződések azonban a mind szorosabb unió tervét tartalmazzák, de hogy az mit tartalmaz, azt vitákban kell tisztázni. Így azokat nem lehet elkerülni, ha az EU szembe akar szállni a populistákkal.
Orbán Viktor minden éven sokmillió eurót tol a szomszédos országokba, szakértők szerint azért, hogy megszerezze az ott élő magyarok szavazatát. A pénzelosztás központi szerve az állami kézben lévő Bethlen Gábor Alapítvány, amely csak tavaly 128 milliárd forintot költött „nemzetpolitikai célokra”, ami ez esetben egyházak, kulturális és művészeti szervezetek, oktatási intézmények, szerkesztőségek és sportklubok támogatását jelenti.
Egyedül Szlovákiára 140 millió euró jutott. Jelentős összegek landolnak kisebbségi politikusokhoz kapcsolódó szervezetek számláin. A program méreteire, a meggyilkolt újságíró, Jan Kucak nevét viselő oknyomozó központ derített fényt.
Úgy néz ki, hogy a magyar kormány az idén még több alapot mozgósít. Ezekből mezőgazdasági cégek termőföldeket vesznek a határon túl, de ez Szlovákiában leállt az ottani hatalom erőteljes tiltakozására. A román hatóságok törvénymódosításokkal akadályozták meg a magyar földvásárlást.
Szlovákiai magyar vezetők nem látnak semmi kivetnivalót a támogatásban. Ugyanakkor Márki-Zay Péter kétli, hogy Orbánt az önzetlen lelkesedés és nem a politikai haszonszerzés szándéka vezérli. De mint, mondja, az ellenzéken belül egyetértés van az ügyben, hogy megszerzett kisebbségi jogokat nem adnak fel.
A Bizottság elnök jelezte, hogy kész feloldani Lengyelország számára a befagyasztott uniós alapokat, ha Varsó teljesít bizonyos feltételeket, legelsősorban is a bírák megregulázására létrehozott Fegyelmi Tanácsot kell szélnek eresztenie, úgy ahogyan azt az Európai Bíróság előírta. Von der Leyen reményét fejezte ki, hogy rendezni tudják a jogállam miatt előállt vitát, és akkor fel lehet szabadítani a gazdaság újraindítására szolgáló milliárdokat, de csakis akkor, ha a lengyel kormány szavatolja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ebbe beletartozik, hogy vegye vissza azokat a bírákat, akiket az erősen vitatott testület bocsátott el.
A lengyel igazságügyi miniszter, aki az EU esküdt ellensége a kormánykoalícióban, úgy nyilatkozott, hogy országának nem kell, de nem is szabad akárcsak egyetlen fityinget fizetnie, miután az Európai Bíróság napi egymillió eurós bírságot rótt ki a Morawiecki-kabinetre, amiért az dacol az EUB ítéletével és nem zárja be a Fegyelmi Kamarát. Ziobro szerint nem szabad engedni a törvénytelenségnek, és ez vonatkozik arra a napi félmillió eurós bírságra is, amelyet Varsónak azért kell(ene) átutalnia, mivel megint csak az unió legfelsőbb bíróságával szembeszegülve nem zárt be egy környezetszennyező lignitbányát a cseh határ mentén.
Csakhogy szavainak nincs sok nyomatéka, mert a Bizottság simán levonhatja a szóban forgó összegeket a Lengyelországnak járó támogatásokból. Márpedig egyetlen más állam sem profitál annyit az alapokból, mint éppen a lengyelek. Csak két éve 12 milliárd euróval többet kaptak, mint amennyit oda befizettek. Ez két és félszer annyi, mint amennyi Magyarországnak, a 2. legnagyobb nettó kedvezményezettnek jutott.
Elbocsátották a Wizzair egyik vezetőjét, mert titokban kereskedett a cég részvényeivel. A társaságot a Londoni Tőzsdén jegyzik, így az ottani pénzügyi felügyelet értesítette a vállalatot, hogy Sebők András, 2019 áprilisától tavaly november elejéig 114-szer vett és adott el a cég értékpapírjaiból. Erről azonban nem értesítette saját főnökeit.
Sebők, aki az ellátásért felelt, nem volt tagja az Igazgató Tanácsnak, de hozzájutott bizalmas információkhoz. Pl. amikor fejlesztési döntések születtek, vagy az üzleti kilátásokról volt szó. Így az ügy meglehetősen kínos a Wizzair számára, amelynek piaci értékét 4,8 milliárd fontra becsülik.
