Menekültek kizárva, de munkaerő jöhet

Kevesen tudják, hogy 2017 óta évente tízezernél többen érkeznek Kínából, Vietnamból és Dél-Koreából.

A nemzetközi bevándorlási statisztikákat alaposan átírta a koronavírus-járvány, de a Magyarországra tartó bevándorlók – elsősorban munkások, tanulók, egyetemi hallgatók, családtagok – száma korántsem csökkent olyan mértékben, mint az OECD országokba érkezőké. A fejlett országokat tömörítő nemzetközi szervezet erről szóló kiadványa és a KSH tavalyi adatokat feldolgozó Demográfiai Évkönyve egyaránt a hét közepén látott napvilágot.

A bevándorlás az OECD országokba 30 százalékkal esett vissza, a magyar adatok azonban kevesebb mint húsz százalékkal csökkentek. A járvány megjelenésének évében, 2019-ben még több mint 55 ezren költöztek hozzánk, míg tavaly 43 785-re esett le ez a szám. A másik oldalon azt is figyelembe kell venni, hogy a Magyarországra érkező külföldiek egy része továbbáll, sőt van olyan év, amikor többen távoznak, mint érkeznek, ahogyan ez történt tavaly is, amikor több mint négyezerrel több külföldi hagyta el az országot, mint ahány érkezett. Az ide- és elköltözések eredménye azonban több év távlatában mégis pozitív, 2020-ban már 200 ezer külföldi állampolgár tartózkodott huzamosan nálunk.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság honlapján elérhető statisztikák szerint pedig még ennél is sokkal többen rendelkeznek az itt tartózkodásra jogosító érvényes papírokkal. Csakhogy valami miatt a majdnem 358 ezer – bevándorlási vagy valamilyen letelepedési és tartózkodási engedéllyel, regisztrációs igazolással, állandó tartózkodási kártyával, menekültként vagy oltalmazottként személyi igazolvánnyal rendelkező, esetleg magyar állampolgár családtagjaként itt élő külföldi – ember egy része átmenetileg vagy végleg nem él Magyarországon. Az itt tartózkodó külföldiek közül 2020-ban 101 ezren igényeltek valamilyen három hónapnál hosszabb itt tartózkodást biztosító engedélyt. A többség munkát akar vállalni vagy egyéb módon jövedelmet szerezni, de majdnem 19 ezren tanulni jöttek, 7 ezren a családjuk miatt akarnak itt maradni, a többiek egyéb célokat jelöltek meg.

Majdnem 32 ezer uniós állampolgár már 1990 óta él Magyarországon, a legtöbben, több mint 18 ezren 2005-ben érkeztek, majd évi tízezer körül állandósult az új érkezők száma, tavaly pedig egy nagy ugrással 17 ezerre nőtt. Mivel az Ázsiából érkező menekültekről szóló hírek minden egyéb bevándorlással kapcsolatos információt eltakarnak, kevesen tudják, hogy 2017 óta évente tízezernél többen érkeznek a távoli kontinensről, Kínából, Vietnamból, Dél-Koreából, és rajtuk kívül hivatalosan itt él majdnem 1800 afgán, 3300 indiai, 3000 iráni, kevesebb mint 1300 iraki, 2300 szíriai állampolgár. Ahogy az sem kerül szóba soha egyetlen kormányzati nyilatkozatban sem, hogy 2020-ban minden korábbinál többen, 1600-an jöttek hozzánk legális úton Afrikából, a legtöbben Líbiából és Nigériából, de az itt tartózkodók között van majdnem 1600 egyiptomi is.

Magyar állampolgárságot 2020-ban csak 2139 fő szerzett – összehasonlításként 2011-ben és 2012-ben a határon túli magyaroknak megadott állampolgárság hatására ennél tízszer többen voltak. A KSH adatsorából az is kiderül, hogy főként 2017 óta nem csak a magyar etnikumhoz tartozó ukránok vállalnak munkát nálunk. A járvány ellenére létszámuk tavaly érte el a csúcsot több mint 30 ezer fővel, s a KSH itt kivételesen idei adatot is közöl, ami egy minimális, háromezer fős visszaesést mutat.