Az azóta elhunyt Mark Palmer volt magyarországi nagykövet, Charles Gati és ön 2012 februárjában egy közös Washington Post-cikkben vetették fel először, hogy az Amerikai Egyesült Államok indítsa el újra Szabad Európa Rádió (SZER) magyar szolgálatát, ezúttal itthon, nem Münchenben. Ehhez képest ez évekkel később, 2020-ban történt meg.
A SZER népszerű magyar adásait 1993-ban szüntették be, a sajtószabadság győzelme nyomán. Aztán 2010 után hullámokban jöttek Orbán Viktortól az „illiberalizmusok”. Éppen a médiatörvény volt az első a sorban, alig egy hónappal a 2010-es újabb hatalomra kerülésük után. Ezzel – ismerős módon – az uralkodó párt kezébe adták a sajtó szabályozását. Később bedarálták a demokrácia többi hatalmi ágát és intézményét is. Mivel a Nyugat akkor csak nemrég szüntette be a SZER, a BBC, a Deutsche Welle és a többi magyar adást, az első időkben leginkább csak csodálkoztak. Holott – és ez volt a javaslatunk oka – világosan jelzi a demokrácia romlását, a kormányzat szándékait, ha üldözik a szabad sajtót. Úgy véltük, korai még feladni a szabad tájékoztatás külső támaszait.
Volt-e visszhangja akkoriban a javaslatuknak?
Megtárgyalta a Szabad Európa tanácsa, és az volt az álláspontjuk: ahhoz, hogy a romlás visszafordíthatatlansága igazolódjon, több választásnak kell eltelnie. Azt remélték: a szabadságfosztó kormányt választás hozta, hát majd választás viszi is el. De ez nem így történt, nem kis részben épp a választási törvények megváltoztatása miatt. Aztán végül előbb Romániában, Bulgáriában, majd Magyarországon is meghozták a döntést a SZER újraindításáról. Ebben persze már nem a mi hét-nyolc évvel korábbi cikkünknek volt döntő szerepe – habár konzultáltak Gáti Károllyal és velem is –, hanem az érintett országokban addigra kialakult helyzethez, leginkább a kommunikációs diktatúra és a korrupció ikerveszélyéhez volt köze.
Mostani beszélgetésünk apropója, hogy október 23-án az 1956-os forradalomra emlékezve Szijjártó Péter külügyminiszter a magyar médiatörténet talán legsúlyosabb „fake news-ának” nevezte a Szabad Európa rádió hatvanöt évvel ezelőtti adásaiban elhangzottakat, amikor amerikai segítségét ígértek és ellenállásra buzdították a felkelőket. Majd Dancs Ferenc migrációs kihívásokért és észak-amerikai kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár beszélt arról, hogy az amerikai támogatású, újraindított Szabad Európa Rádiót Orbán Viktor miniszterelnök hatalmának aláaknázására használják.
Szemben Szijjártó kommunista időket idéző propagandájával, két nagyon különböző dolog a Szabad Európa Rádió 1956-os hibája, majd utána az évtizedekig vitt és ma újra vállalt szerepe, a pártállami hírmonopólium enyhítése. Az 1956-os forradalom idején a hibát a magyar szekció hazafias érzelmű munkatársai követték el, mert a tájékoztatási feladatukon túlterjeszkedve befolyásolni próbálták az eseményeket. De ez még egy más szervezet volt, például a SZER még a CIA-ba volt betagolva. Amikor később ez a borzalmas hiba kiderült, teljesen át is szervezték a SZER-t: elvették a CIA-tól, a kongresszus hatókörébe helyezték, ahol azóta a többi külföldi adásokkal közösen többpárti, független intézmény felügyeli. Elfogulatlanságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Szabad Európa magyarországi újraindításáról épp az Orbán-rendszerrel igencsak baráti Trump-kurzus idején döntöttek. Ő ugyan a hírek szerint megpróbálta ezt megakadályozni, de a külföldi adásokat felügyelő grémium független a kormánytól, így nem járt sikerrel. Habár a szabadeuropa.hu csak web-siteként jöhetett létre 2020-ban, de a pártatlan közszolgálati tájékoztatás különleges fórumaként csatlakozott a megmaradt néhány független médiumhoz, köszönhetően az anyaintézmény egész világra kiterjedő tudósítói hálózatának, profi belföldi szerkesztőinek és újságíróinak, anyagi függetlenségének, és alapos oknyomozó anyagainak.
Mit ért azon hogy a SZER a közszolgálati tájékoztatás különleges fóruma?
Közszolgálatinak nemcsak a szakmaisága és pártatlansága miatt nevezhetjük, de annak tartom a SZER-t abban az értelemben is, hogy ingyenes, ezért bárki számára, bárhonnan elérhető. Ma, amikor a független magyar média jó része már leginkább csak az online térben van jelen, nagyon nem mindegy, hogy a tartalmakat milyen feltételekkel kapják meg az emberek. A szakmában eleve megkülönböztetünk úgynevezett „push” és „pull” médiát: az előbbi egy gombnyomásra ingyen rázúdul az emberekre – idesorolhatóak a kormányközeli propaganda televíziói, rádiói, hírportáljai. De a független online forrásokat nekünk kell megkeresnünk, lehívnunk, és anyagilag is áldoznunk kell azért, hogy eljussanak hozzánk. De mindjárt azt is hozzá kellene tennem, hogy a legfontosabb tartalmaikat mind több független média is fizetőfal mögé teszi. És habár ez megmenti a politikai önállóságukat, és biztosítja a szűkös gazdasági függetlenségüket, ilyen módon a tájékozottság ismét szigetekből áll, és kevesek kiváltsága lesz, miközben a propagandamédiára szorulnak a kevésbé tehetősek.
Ez viszont a róka fogta csuka esete, hiszen az online lapokat is finanszírozni kell valamiből.
Mindenképp fizetnünk kell a szabad sajtóért, enélkül már nem megy. De segíthetne, legalábbis a sajtószabadság második győzelméig, ha nem a tartalmakat tennék fizetőssé a függetlenek, hanem a fogyasztóik és segítőik támogatói klubokként tudnák fedezni a minőségi újságírás költségét – ilyen módon nem csak maguknak, hanem mindenkinek. Esetleg közös finanszírozási és elosztási projektekkel is kísérletezhetnének a függetlenek, ami nem könnyű feladvány, mert most az egymás közti verseny is ez ellen hat. Külföldi segítség is könnyebben érkezhetne, ha nem kellene válogatniuk a megtámogatandók között. Hozzáteszem: amíg volt Magyarországon külföldi tulajdonban lévő nyomtatott lap, az soha nem volt pártoskodó vagy szélsőséges. Épp ezért "kellett" felszámolni. Orbán Viktor szerint a lapoknak magyar tulajdonban kell lenniük, amin természetesen azt érti, hogy az ő államának vagy oligarcháinak a tulajdonában.
A Szabad Európa Rádióval kapcsolatos kormányzati kritika viszont akár visszafelé is elsülhet, hisz a mai középkorúaknak és idősebbeknek ez a név egyfajta szabadságot és függetlenséget szimbolizál.
Mondhatni, annak idején az egész ország SZER-függő volt. Ha álmából felverték az embert, akkor is el tudta mondani hogy „itt a Szabad Európa Rádió a 19, 25, 31, 39, 41 és 49 méteres rövidhullámon”. Észbontó, hogy ma már megint nincs hazai független rádió, alig harminc évvel a kommunizmus után. Hozzáteszek ehhez valamit, mint volt szamizdatos: a mi kiadványaink erejét megsokszorozta, hogy egy idő után ezeket szemlézhették a SZER magyar adásában is. Konrád György volt az, aki először adott interjút nekik, még a nyolcvanas években. Ez nagy dolog volt, mert éppen a hajdani 56-os hibája miatt a SZER-nek évtizedekig tiltották, hogy közvetlenül itthonról szerezzen be híreket. A mi munkánk volt, Hodosán Rózával és Krassó Györggyel együtt, hogy a szamizdatos híreket, cikkeket eljuttassuk külföldre. Az ugyanis, hogy a rendszerváltó ellenzék egy idő után mégis hallathatta a hangját a Szabad Európa Rádióban, például Kasza László híres adásaiban, úgy volt elérhető, ha egy-egy írást külföldi hírügynökséghez juttattunk el, ahonnét már idézhették, kommentár nélkül. A hanganyagok ma a Nyílt Társadalom Archívumban tanulmányozhatók, fügét mutatva a történelemhamisító propagandának.
