Európa;maszkviselés;

Giro Del Veneto 2021

- Mégis tud valamit a hanyatló nyugat

A koronavírus járvány negyedik hulláma Kelet-Közép-Európában a legsúlyosabb. Régiónk most fizeti meg az alacsony átoltottság és a járványügyi lazítások árát.

Két hónap tartós csökkenés után október közepétől világszerte emelkedni kezdtek a koronavírus okozta fertőzésszámok, a Covid-19 Delta variánsának már 30 alfajával állunk szemben, a járvány kétségtelenül folytatódni fog, mondta Van Kerkhove, a WHO egyik vezető járványügyi szakértője a szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján. A statisztikák azt mutatják, hogy a helyzet azokban az országokban a legrosszabb, ahol az alacsony átoltottság teljes nyitással, tömeg- és nagyszabású családi rendezvények engedélyezésével, a maszkviselés mellőzésével társult, ahol a nyár és az ősz folyamán sem az országba történő beutazást, sem a rendezvényeket, sem a szolgáltatások igénybevételt nem kötötték védettségi igazolványhoz.

Múlt héten világszinten 4 százalékkal emelkedett az új fertőzések száma, ami egy hétre számítva magas arány. Legfeltűnőbb jellemzője mégis az, hogy a növekmény elsősorban az európai országokban elhatalmasodó újabb hullám eredménye. Október 18-24 között világszerte 2,9 millió új fertőzést jegyeztek, ennek több mint felét, 1,6 milliót Európában. Romániában és Bulgáriában már hetek óta tragikus a helyzet, múlt héten viszont ijesztően megemelkedett a fertőzésszám Oroszországban, Ukrajnában, Törökországban és Nagy-Britanniában is. A tendencia a legtöbb európai országra jellemző, ha nem is az említettekhez mérhető arányban. A különbség mégis óriási a kórházi kezelésre szoruló és elhalálozott betegek tekintetében.

A járvány első hulláma által leginkább sújtott Olasz- és Spanyolországban júliustól ugyan nyitottak, de a maszkhasználatot zárt térben máig nem oldották fel. A beutazást is mindvégig védettségi igazoláshoz kötötte mindkét turizmusból élő ország, annak ellenére, hogy meghaladták a 80 százalékos átoltottságot, s jelenleg nincs is vészhelyzet e két korábbi gócpontban.

Mint ahogyan egyetlen nyugat-európai országban sem hatalmasodott el a járvány. Míg régiónkban megtorpant, legtöbb helyen a nyári teljes nyitással együtt gyakorlatilag leállt az oltási kampány, a nyugati országokban a zárt téri maszkviselés, a vendéglők, szórakozóhelyek használatának védettségi igazoláshoz kötése, a rendezvényekre vonatkozó korlátozások, az országba való beutazás oltáshoz vagy teszthez kötése mellett az átoltottak száma is következetesen emelkedett. Mára a legtöbb országban 70 százalék fölötti, de még a részleges, bizonyos foglalkozási kategóriák – egészségügy, szociális szféra – dolgozói számára kötelező oltást következetesen elutasító Németországban és Ausztriában is 60 százalék fölött van. A maszkviselést mindvégig fenntartó, magas átoltottságú nyugati országokban most nincs is szükség különösebb szigorításokra, míg az egykori vasfüggöny mögötti országok még a negyedik hullám elhatalmasodása közepette is késve, vonakodva kezdik visszavezetni a legelemibb szigorításokat is.

Térségünkben 60 százalékkal Magyarországon legmagasabb az átoltottság, viszont itt volt a legteljesebb a nyitás. (Hazánkban gyakorlatilag minden korlátozást eltöröltek és világrendezvények sorát hozták az országba mindenféle járványügyi előírás vagy legalább ajánlás nélkül.)

A népszerűtlen korlátozásoktól, a vakcinák minél szélesebb körben való kötelezővé tételétől való kormányzati tartózkodásnak igen magas ára van térségünkben. Az alig 30 százalékos átoltottságot elérő Oroszország szombattól 11 napos általános, munkaszünettel egybekötött lezárásra és a járványügyi intézkedések, köztük a maszkviselés visszavezetésére kényszerült. A koronavírus okozta elhalálozásokban világelsővé avanzsált Románia csupán múlt héten foganatosított újra szigorításokat, amikor már összeomlott az egészségügyi ellátás és nemzetközi segítséget kellett kérnie. Bulgária, bár alig 25 százalékos az átoltottsága és a fertőzések tekintetében már csak Románia előzi meg, csupán múlt héten kötötte védettségi igazoláshoz a szórakozóhelyek és éttermek látogatását, tette kötelezővé a maszkviselést a zárt terekben és a tömegközlekedésen.

Szerbia szeptember közepétől vezette vissza a kötelező maszkviselést zárt térben, Ukrajna októbertől szigorított újra, most mindkét országban látványosan emelkednek a fertőzésszámok. Lengyelországban csütörtökön 8638 új fertőzött volt, míg egy hete még csak 5000, két hete alig 2000, a kormányzat mégsem szigorít, csupán ajánlja a maszkviselést és a távolságtartást. Csehországban zárt térben a nyáron sem törölték el a maszkviselést, e héttől szigorítják az országba való beutazást is. Szlovákiában regionális a járványkezelés, zárt terekben országosan kötelező a maszkviselés, nyílt téren csupán a vörös és fekete zónákban.

Magyarországon nincs zonális járványkezelés, az intézkedések is országosan, egységesen késtek, a magyar kórházak így országosan kénytelenek voltak beüzemelni Covid osztályaikat a fertőzések és kórházi kezelésre szorulók számának aggasztó emelkedése miatt.

Újra a figyelem középpontjába került Franciaországban Nicolas Sarkozy volt elnök.