Több eljárás, nagyobb bírság - Össztűz zúdult a budapesti pályáztatásokra

Kétszer több eljárást indított a fővárosi önkormányzatok ügyeiben a Közbeszerzési Döntőbizottság, amióta nem Tarlós István a főpolgármester. A Népszava által kigyűjtött adatok szerint az utolsó évben, amikor még végig Tarlós vezette a várost, a KDB 21 eljárást indított ebben a körben. A választások utáni első teljes évben pedig 42 procedúra érintette Budapest önkormányzatait és azok vállalkozásait. A nyilvánosan elérhető adatokból kiderül az is, hogy nem csak több eljárás indult, hanem vastagabban is fogott a KDB-tagok ceruzája mint korábban.

Alig jegyezték be a cégbíróságon, máris a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) előtt találta magát a fővárosi önkormányzat közszolgáltató cégeinek összevonásával gründolt BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. A jogorvoslati eljárást a társaságba időközben beolvadó Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. hét darab „kézi vezetésű gyalogos kíséretű közterület-takarítógép” beszerzésére és szállítására kiírt – 44 milliós értékű – tendere miatt indították az egyik alulmaradt ajánlattevő kezdeményezésére. A KDB végül elutasította kérelmet, de az új budapesti közszolgáltató mamutnak aligha ez lesz az egyetlen ütközése a közbeszerzési hatóságokkal.

Jól jelzi ezt a fővárosi önkormányzat idei évtől szintén új vezetőt kapott cége, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), amely már jelentős mennyiségű tapasztalatra tett szert ezekben az eljárásokban. Csak az idén féltucat tenderét vizsgálta a közbeszerzési hatóság és súlyos tízmilliók megfizetésére kötelezték a szabályok megsértése miatt. Mindjárt az év elején ötmilliós pénzbüntetéssel nyitottak. A KDB a BKV öt évvel ezelőtt meghirdetett reklámtendere miatt bírságolta meg újra a fővárosi közlekedésszervező céget, korábban ugyanezen tender miatt már kiszabott egy 115 millió forintos bírságot. De vizsgálódnak a hannoveri villamosok beszerzése miatt is.

Nem állták ki a döntőbizottsági próbát a bérlet- és jegyautomaták üzemeltetésére vonatkozó szerződések tavalyi meghosszabbítása és a gyártásra, telepítésre vonatkozó tenderek sem. A nyertes cég büntetésével együtt összesen 135 milliós bírságot szabtak ki. Hatósági górcső alá került a Rak-Park tervpályázat, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére kiírt tender, valamint a Blaha Lujza tér és az Orczy tér felújítását célzó eljárás is. Utóbbi miatt 9 millió forintra büntették.

A BKV szintén visszatérő alanya a közbeszerzési vizsgálatoknak legyen szó műhelygépek vagy villamosok beszerzéséről, soremelő, illetve multifunkcionális tehergépjármű vásárlásról, vagy éppen kishajó üzemeltetésről, villamos ülések javításáról, illetve reklámról.

A BKK-ra záporozó közbeszerzési bírságokról Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója korábban azt mondta a Népszavának: „a közbeszerzés soha nem fekete-fehér, mindig van egy bő szürke mezsgye. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig mostanában előszeretettel vizsgálja a fővárosi cégek tendereit. Néha úgy érzem, ahol csak lehet, ott találnak valamit és büntetnek, méghozzá eléggé nagy összegekre.”

A KDB ceruzája valóban elég vastagon fog, ha a fővárosi vagy a kerületi ellenzéki vezetésű önkormányzatokról vagy cégeikről van szó. Karácsony Gergely főpolgármester már a reklámtender miatt kiszabott bírság miatt is erősen felháborodott és kiugróan magasnak nevezte a pénzbüntetést. Nem alaptalanul. Bár a jogsértő közbeszerzési eljárások után kiszabott bírságok teljes összege évről évre nő, az egy ügyre kiszabott pénzbüntetés zöme továbbra sem haladja meg a 2 millió forintot. A fővárosi ügyek esetében korántsem ilyen kegyes a hatóság.

Súlyos árat fizetett a közétkeztetési tender miatt Kispest, Józsefváros és Ferencváros önkormányzata. Kispestet 100 millióra, Józsefvárost 50 millióra bírságolták, a IX. kerület megúszta 20 millióval. A VIII. és a XIX. kerület pert indított, de részleges sikert csak a VIII. kerület ért el. A Fővárosi Törvényszék nem vitatta a jogsértést, de új eljárásra kötelezte a KDB-t a bírság mértéke és a szerződés semmissége tekintetében. (Józsefváros szerint így is nyertek az ügyön, hiszen az új szerződés révén 120 millióval olcsóbban jutnak hozzá a szolgáltatáshoz.)

A fenti összegek különösen a KDB korábbi bírságolási gyakorlatának tükrében tűnnek magasnak. Több tízmillió forintos pénzbírságra a 2014-2019 közötti önkormányzati ciklus utolsó két évében csak két példa akadt: a XVII. kerületet 20 millióra bírságolták egy útépítési tender miatt, a fővárosi önkormányzat pedig a városnéző buszok miatt kapott 40 milliós büntetést. Terézváros menzatenderét is elkaszálták 2018-ban, de az akkor még Hassay Zsófia (Fidesz) vezette kerület megúszta 8 millióval.

A fővárosi önkormányzatok és cégeik az elérhető információk szerint összesen csaknem 90 milliót fizettek ki bírság címén 2018-ban, miközben a KDB 702 milliót kasszírozott ezen a címen abban az évben. A 427 eljárásból alig valamivel több mint 20 indult budapesti önkormányzatok és cégeik eljárásai nyomán. 2019-ben a fővárosi önkormányzatok és cégeik ellen indított eljárások száma 21-ről 31-re nőtt, míg a pénzbüntetések teljes összege csaknem 130 millióra ugrott. Bár ennek tetemes részét a BKK-BKV reklámtendere tette ki. Abban az évben összesen 570 jogorvoslati eljárást bonyolított le a KDB és csaknem 776 millió forintra büntette jogsértőket. Ennél többet csak 2017-ben kasszírozott ebből, akkor a teljes bírságösszeg 829 millió forint volt.

Az önkormányzati választások utáni első teljes évben összesen 560 jogorvoslati eljárás indult, amelyből már 42 érintette Budapest önkormányzatait és vállalkozásaikat. A KDB által 2020-ban kiszabott 518 milliós összbírságból már több mint 230 millió jutott rájuk. A korábban említett közétkeztetések mellett a BKK jegyek és bérletek nyomtatására használt hőpapír beszerzése miatt kiszabott 50 milliós büntetés pörgette fel a számlálót. Idén minden bizonnyal megdőlnek a korábbi rekordok, hiszen október közepéig 42 eljárás indult a fővárosi önkormányzatok és cégek ellen, amelyek között csak elvétve akad nem ellenzéki vezetésű. Az ügyek közel felében jogsértést állapított meg a hatóság. A fővárosi ügyekben eddig kirótt bírságok összege már meghaladta a 240 millió forintot és még hátravan egy negyedév, hiszen az októberben indult eljárások egy része még nem zárult le.

Olykor már a döntés előtt megvan a KDB véleménye

A Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elnökét a Közbeszerzési Tanács tagjai választják meg. 2015 előtt a kabinet delegáltjai „konkrét” többségben voltak a KDB-ben, majd később az új közbeszerzési törvény hatására a kormány jelöltjei egy fős kisebbségbe kerültek, de ez nem hozott érdemi változást. A KDB többi tagjának jó részét ugyanis különféle kormányzati befolyás alatt álló szervek delegálják, mint például a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, önkormányzati, szakmai érdekképviseletek. Papíron tehát hiába nincsenek most többségben a kormányhoz hű tagok, a gyakorlatban mégis a Fidesz-kabinet akarata érvényesül. S ha véletlenül nem lenne meg a döntéshez szükséges kétharmados többség a kormányzati akarat érvényesítéséhez, akkor egyszerűen blokkolják a döntéshozatalt mindaddig, amíg számukra kedvező jelölt nem bukkan fel a színen. Mindezek fényében aligha beszélhetünk független testületről – magyarázza Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programjainak vezetője.

A döntőbizottságra gyakorolt kormányzati befolyás egyik látványos példája az MNB alapítványok közpénzfelhasználási gyakorlata. Ebben az ügyben a Transparency International Magyarország kezdeményezett jogorvoslati eljárást. A KDB – mást nem tehetett – meg is állapította jogsértést, az alapítványok évek óta közbeszerzési eljárások nélkül kötöttek szerződéseket. Ez súlyos vétségnek számít. A KDB azonban a törvényben előírt, a beszerzés értékének 10-15 százalékát kitevő pénzbüntetés helyett a szerződések összegének alig 3 százalékára bírságolta az alapítványokat. Ehhez képest most különféle eljárási hibákért is 10-100 milliós bírságot szab ki az ellenzéki önkormányzatokra és cégeikre – mondja Nagy Gabriella, aki szerint az is szembetűnő, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapján korábban csak szolgálati közlemények voltak olvashatóak, most viszont már éles hangú állásfoglalások is felkerülnek. A BKV villamosbeszerzésével kapcsolatban például még a vizsgálat megindítása előtt azt írták, hogy „az ajánlatkérő és a leendő nyertes előzetes egyeztetése miatt a verseny tisztasága és a gazdasági szereplők esélyegyenlősége nem volt biztosított”. A Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból vizsgálatot is indított. Érdekes módon a korábban Tiborcz István érdekeltségébe tartozó közvilágítási cég, az Elios tendereinél soha nem merült fel ez a szempont.