oltás;járvány;COVID-19;negyedik hullám;

- Új, gyorsabb növekedési pályára állt a járvány

Vattay Gábor járványelemző szerint az okok között szerepel az is, hogy Magyarországon korán kezdődött az oltás és mostanra a nyugati oltások védőhatása is a töredékére esett.

A pandémia új, gyorsabb növekedési pályára állt – szűrte le a legfrissebb adatokból Vattay Gábor járványelemző, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője legújabb prognózisában. Mint azt az elemzésében írta, a változás őt is meglepte, mert arra számított, hogy olyan problémái lesznek Magyarországnak is, mint a hasonló átoltottságú országoknak. Ezzel szemben, a mostani adatok olyan dramatikusan gyors és akadálytalan növekedésre utalnak, mint amit például Lombardiában láttunk az első hullámban, amikor az emberek nem tudtak védekezni. „Visszamenőleg elemezve az elmúlt három hét adatait azt látjuk, hogy az esetszámok növekedése egy új, gyorsabb pályára állt körülbelül 7,5 napos duplázódási rátával. Egy hét késéssel a halálozás is felzárkózott ehhez és most már az is 7,5 naponként duplázódik. A kórházban lévők számának a növekedése is hasonlóvá vált a múlt héten.”

Azóta már ismert, három nap alatt péntektől vasárnapig 11 211 új fertőzöttet találtak, ez csaknem kétszer annyi, mint egy héttel korábban. Elhunyt 152 koronavírusos beteg, ami kétszeres növekedést jelent a múlt hétfői adatokhoz képest. Jelenleg 2605-en vannak kórházban, közülük 299-en lélegeztetőgépen.

Az elemző megjegyezte, hogy az elmúlt héten már őszi szünet volt, ami jelentősen lassítja a járvány terjedését. Hozzátette: minden ellenkező híresztelés dacára az iskola a masszív motorja a járványterjedésnek. Ennek hatása majd látszani fog az e hét keddjétől megjelenő adatokban is. Sokkal mérsékeltebben fognak nőni az esetszámok és a halálozás mint eddig, akár stagnálhatnak vagy csökkenhetnek is. Ez majd azt a fals érzést keltheti, hogy talán már elértük a csúcsot. De ez szerinte alaptalan feltételezés lenne. A matematikai modellje szerint ugyanis november 8-10 körül ismét kezdenek majd riasztóvá válni az adatok, és a hónap közepére világos lesz: nagyon nagy a baj. Ekkor Vattay Gábor prognózisa szerint el fogjuk érni a 4000 kórházi ápoltat és a napi 90 halálozást. Erre már biztosan határozott intézkedések történnek majd, de már érdemben nem fogják tompítani a folyamatokat. November 22-re már 8000 körül lesz a kórházban fekvők száma, és a napi halálozás is 150-180 körül lehet.

Az okok közt Vattay Gábor azt említette, hogy Magyarországon korán kezdődött az oltás és mostanra a nyugati oltások védőhatása is a töredékére esett. A Sinopharm és a Szputnyik „elhalványulására” ugyan nem ismertek megbízható adatok, de a látottakból arra kell következtetni, hogy valamelyik vagy mindkettő hatása gyorsabban tűnik el, mint a nyugati oltásoké. „Így azt sejtem, hogy az oltatlanok mellett magas lehet az elhalálozás az év elején oltottak körében is.”

Azt, hogy a halálozási adatokat illetően szakértő is csak találgat, nem véletlen: a kormány továbbra is titkolja az adatokat. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a közmédiának a hétvégén annyit mondott az MTI szerint: oltatlan minden beteg, aki lélegeztetőgépen van. Zacher Gábor, a Hatvani Kórház sürgősségi osztályának orvosa egy múlt heti fórumon viszont arról beszélt: országos adatokat maga sem ismer, de a kollégákkal beszélgetve úgy látja, a sürgősségi osztályokra bekerülők között 7-8 oltatlanra jut egy oltott és hasonló az arány a lélegeztetésre szorulóknál.

Jönnek a katonákKeddtől további 194 fővel, 75 kórházban lesznek ott a katonák, hogy segítsék a koronavírus-járvány elleni védekezés során az egészségügyi feladatok ellátását – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium hétfőn. Így november 2-ától már mintegy 300 katona nyújt segítséget budapesti és vidéki kórházakban. A katonák részt vesznek logisztikai feladatokban, segédkeznek az érkező betegek testhőmérséklet-mérésében, a betegirányítási, betegkísérési és útbaigazítási, valamint adminisztrációs feladatokban.

Kétszer több eljárást indított a fővárosi önkormányzatok ügyeiben a Közbeszerzési Döntőbizottság, amióta nem Tarlós István a főpolgármester. A Népszava által kigyűjtött adatok szerint az utolsó évben, amikor még végig Tarlós vezette a várost, a KDB 21 eljárást indított ebben a körben. A választások utáni első teljes évben pedig 42 procedúra érintette Budapest önkormányzatait és azok vállalkozásait. A nyilvánosan elérhető adatokból kiderül az is, hogy nem csak több eljárás indult, hanem vastagabban is fogott a KDB-tagok ceruzája mint korábban.