„Csibisz–AI”, „Obsztanovka–2” és „Trabant” névre hallgató projektekkel áll földkörüli pályára Magyarország és Oroszország. (Az Obsztanovka egyébként oroszul helyzetet jelent, a Trabant pedig németül műholdat.)
A Magyar Közlöny november 2-i kiadásának egyik utolsó oldalán esik szó a magyar-orosz együttműködésről, melyben Orbán Viktor egyetért és beleegyezik a világűr békés célú kutatására.
A miniszterelnök Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert jelölte ki a tárgyalásokon résztvevő személyzet kiválasztására, illetve a megállapodás szövegének a kidolgozása is az ő feladata lesz.
Magyarország az elmúlt időszakban már többször is a világűr felé kacsintott, korábban Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz állami űrkutatási vállalat igazgatója és Szijjártó már kötött egy alkut arról, hogy 2024-25-ben magyar űrhajóst küldenek a Nemzetközi Űrállomásra.
Az Index cikkéből kiderül, a Hungarian to Orbit (Hunor) program keretein belül már elindult a kutatóűrhajósi jelentkezés. Aki érez magában affinitást, annak a következő kritériumoknak kell megfelelnie: felsőfokú végzettség, műszaki, természettudományos szakmai tapasztalat, pszichés terhelhetőség, felsőfokú angoltudás, valamint határozott, kiegyensúlyozott személyiség és legfeljebb 40 betöltött életév.
A tervek szerint 2024-es misszió 30-tól 60 napig tarthat, ennyit lehet magyar űrhajós a világűrben. Négy év alatt mintegy 30 milliárd forintot különített el a magyar állam.