Szeptember elsején robbant ki a koalíciós válság Romániában, a hónap végén már tragikus volt a járványhelyzet az Európai Unió egyik legalacsonyabb átoltottsággal rendelkező szomszédos országban. Azóta nemzetközi segítséget kért és kapott Románia, ha rettentően megkésve is, de az ügyvezető Citu-kormány meghozta a járványügyi szigorításokat. Ámde a politikai válság felülírta a józan észt is, múlt szerdán a parlament leszavazta a zöld igazolvány kötelezővé tételét.
A koronavírus járvány jelenlegi negyedik hulláma elején még 28 százalék körüli volt a romániai lakosság átoltottsága, napi néhány ezer az oltást felvevők száma és ezen az sem segített látványosan, hogy megteltek a kórházak, világelső lett Románia a napi elhalálozások tekintetében, a betegeket már külföldre kellett szállítani az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége folytán. Érezhető javulást csak az hozott, hogy védettségi igazolványhoz próbálta kötni a kormány a szolgáltatások igénybevételét és a munkavégzést is az egészségügyi, szociális, közönségszolgálatos szakmákban. Ekkor rekordmagasra, százezer körülire ugrott az első oltást igénylők száma, a rendelet parlamenti elutasítását megelőzően már a 110 ezret is meghaladta. Alig két hét alatt 36,5 százalékra emelkedett a beoltottak aránya a teljes lakosságra vetítve. Előzetes felmérések szerint a szülők több mint 70 százaléka utasította el gyermeke beoltásának gondolatát is. E téren némi javulás érezhető, vélhetően az uniós viszonylatban is példás alapossággal ismertetett napi adatoknak köszönhetően, amelyek azt mutatják, hogy naponta kerülnek tizenévesek is kórházba, intenzív osztályra is, sőt az elhalálozottak között is egyre gyakrabban vannak kiskorú áldozatok. A parlamenti elutasítás után viszont hirtelen 50 ezer alá esett az oltásra jelentkezők száma.
Kétségtelen, hogy a Covid-járványból való kilábalás elképzelhetetlen nagyon szigorú korlátozások nélkül, ahhoz viszont működő kormány, a politikai érdekeket háttérbe szorító pártok kellenének. Csakhogy egyre távolodik a kormányalakítás esélye, az amúgy is kusza politikai erőviszonyokat tovább bonyolította a legnagyobb kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt szakadása. A parlament első körben leszavazta a hárompárti jobbközép koalíciót felrobbantó USR párt által jelölt Ciolos-kormányt. A második, immár a PNL által kezdeményezett Ciuca-kormány a szavazásig sem jutott el. Nicolae Ciuca nyugalmazott tábornok, a jelenlegi ügyvivő Citu-kabinet védelmi minisztere hétfőn este visszaadta megbízatását, nem vállalta a keddi meghallgatást és szerdai szavazást, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a kisebbségi PNL-RMDSZ kormány nem tudja megszerezni a beiktatáshoz szükséges többséget. Ciuca vezetésével „rugalmasabb” tárgyalásokba kezdett a Citu vezette PNL, a legnagyobb ellenzéki erő, az előrehozott választásokat szorgalmazó szociáldemokrata PSD-vel egyeztet egy esetleges nagykoalícióról. Az „ősellenség” PSD viszont nem adja olcsón a bőrét, a miniszterelnöki tisztségre is igényt tart annak tudatában, hogy biztosan megnyerné az előrehozott választást. A PNL tárgyalási pozícióit rontja, hogy a szeptemberi elnökválasztásán Cituval szemben alulmaradt Ludovic Orban volt miniszterelnök és támogatói sorra lépnek ki a parlamenti frakcióból, és inkább a lavinát elindító volt partner, az USR mellé állnak, a korábbi hárompárti jobbközép koalíció Citu nélküli helyreállítását szorgalmazva.
Sokat segíthetne Klaus Johannis államfő közbelépése, de ő a járvány kellős közepén múlt héten Egyiptomban nyaralt, hét végén pedig szebeni vállalkozó barátja birtokán golfozott. Az elmozdítását célzó népszavazási kezdeményezés meglebegtetése után viszont pártja, a PNL azonnal elkezdett a nagykoalíció irányába tapogatózni.
