Dés László, Geszti Péter, Grecsó Krisztián zenés játéka, A Pál utcai fiúk, bárhol veszik elő, általában nagy siker. Így van ez Szombathelyen is, bár több mint egy éve mutatták be, a járványhelyzet, illetve egyeztetési okok miatt eddig huszonötször játszották. Az igény a hírek szerint ennél jóval nagyobb. Az előadás még az előző vezetés, Jordán Tamás igazgató időszakában született. Réthly Attila rendezésében nagyrészt a Színház-és Filmművészeti Egyetem volt Máté-Székely osztályának, most ötödéves fiú tagjai kaptak szerepet. Amikor próbáltak épp zajlott az SZFE körüli harc és ennek nyomai az előadásban is érezhetőek. Kováts Gergely Csanád lendületes koreográfiájában például megjelenik a feltartott tenyér, igaz felirat nélkül. Az egyik jelenetben pedig, mint egy jajkiáltás az einstand. A hely elfoglalás valódi drámai hangsúlyt kap. Ez a sokkoló tét pedig az egész történetre kihat. A Pál utcaiak és a vörösingesek háborúja felidézi bennünk azt az érzetet, amikor egy társaság igyekszik megvédeni a saját helyét. A térfoglalók pedig minden eszközt bevetnek azért, hogy ők győzzenek. Takács Lilla faszerkezetes díszlete és Velich Rita gondosan összeválogatott, a csapategységet és a karaktereket egyszerre kiemelő jelmezei remek keretet adnak az előadásnak. Persze a prímet a slágerré vált dalok viszik, de néhány jelenet finomsága, érzékeny gyásza is kifejezetten az előadás erőssége.
Nemecseket Hajdu Péter István játssza, akiről kiderült, hogy Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban 75 alkalommal formálta meg a figurát, 5 alkalommal beugrott a Vígbe és a 25 szombathelyi előadással már 105-nél tart. Áts Feri szerepében viszont a jubileumi előadásban volt látható először a szombathelyi társulat új tagja, Gyulai-Zékány István. Mindketten nagy alázattal és figyelemmel oldották meg a feladatukat. A másik csapatvezért Bokát a már rutinosnak számító Jámbor Nándor játszotta.
Az egyetemisták Börcsök Olivér (Geréb), Hajdu Tamás Miklós (Csónakos), Sipos László Márk (Kolnay), Bánki Mihály (Barabás), Csákvári Krisztián (Csele) és Béres Bence (A fiatalabb Pásztor) valamennyien erős karaktert mutattak. Képesek harcolni, összekapaszkodni. A Pál utcai fiúk felveti, hogy lehet-e még hinni abban, hogy létezhet egy csapat, akik kiállnak egymásért, kivetik maguk közül az árulókat.
Elhangzik, a kérdés, hogy „de ki tud szembe köpve vígan játszani?” Ám aztán az is: „Miért félnénk, miért élnénk, ha nem egy álomért”
Küzdeni azért is fontos, mert csak így nézhetünk egymással és önmagunkkal szembe. Még akkor is, ha tudjuk, hogy az álmainkat, a vágyainkat sokszor kegyetlenül szétrombolják.
Infó:
Dés László - Geszti Péter - Grecsó Krisztián
A Pál utcai fiúk
Weöres Sándor Színház, Szombathely
Rendező: Réthly Attila
