kötelező oltások;munkaadók;szakszervezetek;

2021-11-04 06:40:00

Eddig sikertelen a kötelező oltás

A szellemi munkakörökben dolgozók átoltottsága sokkal magasabb, mint a fizikai állományé, a cégek mégsem mernek lépni.

A versenyszférában egyelőre egyetlen vállalatnál sem rendelték el a dolgozók kötelező oltását - derült ki a szakszervezetek felméréseiből. A cégek ugyanis attól tartanak, ha egyedüliként tennének ilyet, a dolgozók az oltás helyett másik munkaadót választanának, ezt pedig a jelenlegi, ismét munkarőhiányossá váló helyzetben nem engedhetik meg maguknak. A kötelező oltás témája a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) is terítékre került tegnap. Mind a szakszervezetek, mind a munkáltatók erősen nehezményezték, hogy bár a minimálbéremelés kapcsán már heti rendszerességgel találkoztak az utóbbi időben, a munkáltatók által elrendelhető kötelező oltásról a kormány mégsem egyeztetett velük. Pedig akkor talán kiderülhetett volna, hogy a lépés a célját – az átoltottság növelését – ebben a formában jó eséllyel nem fogja elérni.

Nincs az a cég, amely a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben megkockáztatja, hogy egy oltatlan, de jó szakember kilépjen tőle a kötelező oltás miatt – fogalmazott érdeklődésünkre Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. A kereskedelemben karácsony előtt ez bevállalhatatlan, de a közlekedésben is jelentős problémákat okozna. Márpedig az oltottsági arányokat tekintve éppen a közvetlenül a termelésben vagy a szolgáltatásban tevékenykedő fizikai dolgozók állnak rosszabbul. Van olyan vállalat, ahol a teljes dolgozói létszám 70 százaléka van beoltva, de a fizikai állománynak a fele sem – említett egy példát Székely Tamás. Az oltottsági arányt szerinte más módszerekkel kellene növelni, például a véradó napok mintájára vállalati oltónapokat szervezni – persze önkéntesen.

Hasonló arányokról számolt be Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke is lapunknak. Mint mondta: számos cégnél most mérik fel az átoltottságot, s kiderült, van olyan vállalat, ahol az adminisztratív terület és a fizikai állomány oltottsági szintje között 40 százalékos az eltérés. Mészáros Melinda is úgy látja: az új szabályozás nem jelent majd előrelépést az átoltottság terén, mert számos területen munkaerőhiány van, ha pedig a dolgozók felállnak a kötelező oltás miatt, vagy fizetés nélküli szabadságra küldik őket, akkor az az üzemszerű működést is ellehetetlenítheti. A Liga elnöke úgy tudja: eddig egyetlen cég sem írta elő a kötelező oltást munkavállalóinak a versenyszférában, egy helyről érkezett olyan jelzés, hogy gondolkoznak ilyen lépésen. Mészáros Melinda úgy véli: az oltás kötelezővé tétele helyett inkább a védettségi igazolványnak kellene nagyobb súlyt adni, a maszkhasználatot pedig ki kellene terjeszteni ismét a zárt terekre.

Fontos lenne, hogy emelkedjen az átoltottság szintje, de nem biztos, hogy ebben az új szabályozás a leghatékonyabb módszer – fogalmazott érdeklődésünkre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Mint mondta: komoly verseny van most a munkaerőért, ezért koordináltabb lépésekre volna szükség, például bizonyos kritériumok alapján meg lehetne központilag határozni, hogy mely ágazatokban, mely szakmákban, milyen típusú munkahelyeken kellene előírni az oltást.    

A fentiek és a számos jogi bizonytalanság miatt mind a munkáltatói, mind a munkavállalói szervezetek részletes konzultációt kezdeményeztek a kormánynál. 

Felhatalmazást kaptak, nem kötelezést

Tekintettel arra, hogy közgazdász vagyok, és nem járványügyi szakember, ez a típusú döntési jogkör új a számomra – fogalmazott G. Nagy Balázs, az egyik legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző cég ügyvezetője, amikor megkérdeztük, lehetőségként értékelik-e a kormányrendeletben megjelent felhatalmazást. A Trenkwalder négyszáz partnere közül jelenleg majdnem 280 vállalatnál dolgozik általunk kölcsönzött dolgozó, de a döntő többségénél a jelenlegi információink szerint nem kötötték ki a munkavégzés feltételeként a védőoltásokat. Óriási a tanakodás a cégeknél, folyamatosan egyeztetnek egymással – sorolta az elmúlt napok történéseit az ügyvezető -, mert a kölcsönzés olyan jogviszony, amelyben a munkáltatói jogokat megosztva gyakorolja a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő.

– Most azonban az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben az oltás elrendelése álláspontunk szerint a kölcsönbeadó joga, ez mégsem kizárólagosan saját döntés lesz, hiszen, ha egy gyár minden dolgozóját erre kötelezik, az ott lévő kölcsönzöttekre is ki kellene ezt terjeszteni a kölcsönbeadó bevonásával és közreműködésével. Egyelőre az biztos, hogy a Trenkwalder a partnercégekkel való egyeztetés nélkül nem rendel el kötelező oltást – mondta G. Nagy Balázs. Hozzátette: a legnagyobb fejtörést az okozza, hogy a partnerekkel közösen olyan megoldást találjanak, amivel elkerülhető egy esetleges tömeges munkaerő veszteség, mert jelenleg Magyarországon munkaerőhiány van, a kiesőket nehéz lenne pótolni. További tisztázandó terület, hogy a gyakorlatban hogyan oldják meg a beoltottság ellenőrzését, mert az már csak adatvédelmi szempontból sem képzelhető el, hogy odamegy egy gyár telephelyére egy idegen és elkéri az emberek igazolásait. Ráadásul a cég 150 megváltozott munkaképességű dolgozót is alkalmaz, egy részük nem kaphat oltást, ezt is figyelembe kell venni. Nem vagyunk lépéskényszerben, a cégek is kivárnak, a jogászok dolgoznak a lehetséges megoldásokon, de egyáltalán nem biztos, hogy végül nagy számban lesznek olyan vállalatok a partnereik közt, amelyek elrendelik a kötelező oltást – mondta.

Biztosan vannak olyan gazdasági szereplők, amelyek kellő lobbierővel rendelkeznek ahhoz, hogy kedvükért a kormány rendeletben tegye lehetővé a védőoltás kötelező elrendelését – fogalmaztak így többen is a Népszava által megkérdezett vállalatvezetők, munkaadói és munkavállalói szervezetek, önkormányzatok részéről. Csakhogy egy dolog megjelentetni egy jogszabályt és más dolog a napi gyakorlatban megpróbálni elkerülni a belőle következő csapdákat. Így aztán bevezetés még sehol nincs, az idézett kölcsönző céghez hasonlóan tart a tanakodás minden területen. A vállalatvezetőkhöz hasonlóan szabad kezet kaptak a polgármesterek is, hogy az önkormányzati hivatalban és az általa fenntartott intézményekben elrendelhessék a kötelező oltást, de a helyben a munkáltatói jogokat gyakorló jegyzők országos szövetségének elnöke, Tóth János tájékoztatása szerint sehol nem sietik el a döntést. Felhatalmazást kaptak az önkormányzatok, nem kötelezést – hangsúlyozta, majd ő is hozzátette, nehéz egy ilyen lépést megtenni, hiszen ebben a körben nincsenek járványügyi szakemberek.

Az egyértelmű ugyanakkor, hogy az elmúlt másfél évben már megszokottá vált szigorúbb védekezési módszereket a maszkviseléstől a külső partnerek fogadásának és a hivatalos utazásoknak a korlátozásáig már sok munkahelyen elrendelték ismét – fogalmazott Szabó Csaba, a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója. - Gulyás Erika