Forradalmasíthatja az irodalomról alkotott tudásunkat a Magyar Tudomány Napján Szakonyi Károly jelenlétében bemutatott Drámakorpusz. Segítségével olyan belső összefüggéseket tárhatunk fel az irodalomban, ami az oktatástól kezdve a művek színreviteléig elősegítheti kultúránk sokszínű értelmezését és kreatív felhasználását – írta a bemutatóra intézett levelében Bartus Dávid, Az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja. A Digitális Bölcsészet Tanszék (ELTE DH) már a Drámakorpuszt megelőzően kifejlesztette a Vers- illetve a Regénykorpuszt – az ezekhez hasonló, mesterséges intelligenciával is dolgozó adatbázisok a digitális bölcsészet manapság egyik legizgalmasabb részéhez tartoznak, amely tudományág az informatika eszközeivel, lehetőségeivel fordul a bölcsészettudomány területei, például a nyelvtudomány vagy az irodalomtudomány felé.
Madách Imre, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes – az adatbázisokkal többek között az ő műveiket is lehet a legtöbbet használt főnevek alapján szűrni – számos egyéb műtulajdonsággal egyetemben –, ami beszédes következtetésekhez vezethet mind az alkotókat, mind az alkotásokat illetően. Szemes Botond, az ELTE DH kutatójának a rendszer működését szemléltető demonstrációja során kiderült például, hogy Madách Az ember tragédiájában leggyakrabban olyan elvont kifejezéseket alkalmaz, mint „társadalom” és „eszme”, vagy hogy Lucifer legfőbb kulcsfogalmai a „szépen”, a „kérd”, a „tagadás” és az „ördög” (a korpuszok szótári alakjuk szerint kezelik a szavakat). A regények rendszerezhetőek „kanonikusság” szerint is, ebbe a kategóriába való bekerüléshez egy műnek legalább kettő kiadást kellett megélnie 1979 óta – tért ki szempontrendszerük szegmensére Bajzát Tímea, az ELTE DH tudományos munkatársa.
Az interneten szabadon elérhető irodalmi korpuszok folyamatosan bővülnek, jelenleg a Regénykorpusz 81 író 100 regényét, a Verskorpusz több mint 40 költő tízezret is meghaladó számú versét tartalmazza. A Drámakorpusz 40 klasszikus dráma mellett Szakonyi Károly: Adásszünet című művét is magába foglalja. Az író elmondta: egyből elfogadta a hozzájárulására irányuló felkérést, és fantasztikus szellemi teljesítménynek tartja a digitális bölcsész akadémikusok munkáját. Szemes Botond hozzátette, hogy a jövőben a kortárs drámákat is szeretnék feldolgozni.
A Drámakorpusz része az európai darabok feldolgozására létrehozott Drama Corpora Project-nek (DraCor), amely az említettekhez hasonló módszerekkel kívánja kereshetővé és összehasonlíthatóvá tenni a kontinens drámairodalmát. Készítettek okostelefonokra letölthető appot, és egymás ellen játszható kártyajátékot is, amiben 32 drámaszerző lapja az adatbázisban végzett adott szempontú keresések alapján kapott pontokat. Így "csaphatnak össze" – a prezentációból már tudhatjuk: a játékban „Brecht üti Shakespeare-t”.
