„Az volt a benyomásom, hogy ha a profit és az felhasználók védelme között érdekellentét merült fel, a Facebook többször is a profitot választotta” – mondta Frances Haugen az amerikai szenátus előtt tartott meghallgatásán. Ő az, aki egymaga megrengette a legnagyobb közösségi oldal tekintélyét, miután a Wall Street Journal cikksorozatában nyilvánosságra hozta a cég működésével kapcsolatos információkat. A 37 éves Haugen korábban termékmenedzserként dolgozott a Facebooknál egy olyan csapatban, amelynek feladata a hamis információk terjedésének megállítása volt. Miután Haugennak elege lett a sok visszásságtól, amit a cégen belül tapasztalt, felmondott, ám távozása előtt megszerzett jó pár belső dokumentumot. Október közepén Facebook Ügyiratok néven 17 amerikai hírügynökség és újság konzorciumot hozott létre, hogy közzétegye mindazokat a tényeket, amelyek a több ezer oldal napvilágra került belső dokumentum tanulmányozása után kiderültek. A Wall Street Journal cikkeit követően a konzorcium tagjai is elkezdték a közlést, a munka a mai napig nem fejeződött be. Íme néhány, a legnagyobb ellenérzéseket kiváltó tények közül és a Facebook arra adott reagálása.
Fals információk a vakcinákról
Az AP tette közzé, hogy 2021 februárjában egy kutatás szerint ,,a belső rendszer nem megfelelő gyakorisággal azonosítja, fokozza le és/vagy távolítja el a vakcinaellenes kommenteket az oldalakról, ráadásul a oltásellenesség a kommentekben nagyobb számban van jelen mint a posztokban”. Az oltásellenes aktivisták a Facebook saját eszközeit használták arra, hogy a járvány súlyosságával és az oltások hatékonyságával kapcsolatban kétségeket ébresszenek felhasználók millióiban.
Facebook: fejlesztettek az algoritmuson a probléma megoldása érdekében. Ennek köszönhetően idén január óta már 50 százalékkal csökkent Amerikában az oltásszkeptikusok aránya.
Csakhogy a közösségi oldal 2,8 milliárd felhasználójának csupán 10 százaléka amerikai, és a teljes dezinformáció-ellenes kampányuknak csak 13 százaléka irányult az USA-n kívülre.
Emberkereskedelem
A CNN szerint 2020 januárjában egy belső jelentés megállapította: ,,A platformunk mindhárom fázisában segíti az emberkerkereskedelmet: a toborzásban, a végrehajtás megkönnyítésben és a kizsákmányolásban is. A kereskedők a Facebookot, az Instagramot, a WhatsAppot és a Messengert is használják”. Az ily módon eladott nőket “fizikailag, szexuálsian bántalmazzák, sem fizetést, sem élelmet nem kapnak, mivel okmányaikat elveszik, megszökni sem tudnak”.
A BBC News közel-keleti szerkesztősége már 2019-ben arról írt, hogy az Instagramon szabályos rabszolgakereskedelem folyik, a nőket háztartásialkalmazottakként adták el. Belső dokumentumok szerint a Facebook erről már jóval korábban tudomást szerzett, mégsem tett ellene lépéseket, egészen addig, míg az Apple meg nem fenyegette őket, hogy törli alkalmazásukat az AppStore-ból.
Facebook: határozottan tiltja az emberkereskedelmet, platformjaikon évek óta harcolnak ellene.
Többszörös oldalak
Sok egyéni felhasználó több oldalt is működtet egyszerre, leginkább ezek felelősek a megtévesztő és ártalmas tartalmakért. A Politico rámutat, hogy bár a szabályzat ezt tiltja, a cég elmulasztotta ezek felszámolását, miután szembesült a problémával.
Trump gyűlöletkeltő megjegyzései
Az AP hírügynökség beszámolója szerint a szoftverek 90 százalékos biztonsággal állították, hogy Donald Trump amerikai elnök 2020 májusában megsértette a törvényeket, amikor a George Floyd halála miatt kitört zavargások alkalmával azt mondta: ,,Ahol a fosztogatás kezdődik, ott lövések is dördülnek”. A Facebook belső elemzéséből kiderült, az erőszakos posztok ezt követően ötszörösére nőttek, az álhírekről szóló jelzések pedig megduplázódtak. Ennek ellenére a Facebook nem látta el figyelmeztetéssel a posztot, és nem tiltotta le a további megosztást.
Facebook: Zuckerberg azt írta Facebook oldalán, Trump nem sértette meg a szabályaikat, mert nem okozott közvetlen veszélyt. Azért hagyta kint a posztot, mert figyelmeztette a lakosságot, hogy Donald Trump kész bevetni a fegyveres erőket.
Dühös emojik
2017-ben úgy fejlesztették az algoritmusokat, hogy azokat a posztokat ajánlják tovább, amelyek - lehetőleg negatív - érzelmeket keltenek. Azok az emojik, amelyek nem tetszést fejeztek ki, ötször annyit értek, mint a tetszést kifejezők. Mindezt annak érdekében tették, hogy megállítsák a felhasználók számának csökkenését: három év alatt meg is erősödtek a gyűlöletbeszédet közvetítő oldalak, aláásva a Facebooknak azt a törekvését, hogy moderálja a káros tartalmakat. A “dühös” emoji önmagában is belső vitákat kavart.
Instagram és a fiatalok
Annak ellenére, hogy tisztában voltak az Instagram ifjúságra gyakorolt veszélyeivel (a tinédzser lányok 32 százaléka számolt be az Instagram által okozott testképzavarról és negatív önértékelésről a WSJ által hivatkozott statisztikák szerint), ezt sem igyekeztek kezelni.
Facebook: A vállalat inkább elbagatellizálta az ügyet, a nyilvánosság előtt, azt állítva, ez csak egy szűk kört érint, és nem választható külön a közösségi média gyerekekre gyakorolt negatív hatásaitól.
Akik a Facebook megrendszabályozását követelik, leginkább azt szeretnék, ha a céget feldarabolnák, de sokkal könnyebb Zuckerberg megleckézetéséről beszélni, mint valamit tenni ellene. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság és az ügyészségek a Facebook jövőbeni felvásárlásainak tüzetesebb vizsgálata mellett a közösségi média-birodalom feldarabolását szeretnék elérni, vagyis azt, hogy a cég váljon meg a korábban összesen 23 milliárd dollárért felvásárolt Instagramtól és WhatsApptól, de a Facebook lépcsőzetes részvénystruktúrája gyakorlatilag lehetetlenné teszi Zuckerberg kiebrudalását. Bár a részvények kevesebb, mint a fele az övé, olyan osztályúakkal rendelkezik, amelyeknek nagyobb a szavazati erejük a közönséges részvényeknél, így, még ha az összes részvényes össze is fogna ellene, övé volna a meghatározó többség, 54 százalék. Így Zuckergerg a Facebook, Instagram és a WhatsApp vezető erejekenént 3 milliárd embert irányíthat egyoldalúan. Frances Haugen szerinte nem megszüntetni vagy feldarabolni kellene a céget, hanem a kongresszusnak kellene szigorú törvényekkel szabályoznia működését, ami lényegében húsz év alatt nem történt meg.