Az igazgatóságon két ellenszavazat mellett éppen átcsúszott, de a felügyelőbizottságon már fennakadt a BKV jövő évi üzleti terve. Az első változat el se jutott a szavazásig, holott abban 20 milliárddal magasabb főösszeggel számoltak. A második „javított” verziót a héten összevont ülésen tárgyalta a közlekedési társaság igazgatósága és felügyelőbizottsága. A két elnök – Katona Tamás és Kamarás Miklós –, valamint a társaság vezérigazgatója, Bolla Tibor hosszan győzködték a testületek tagjait, de így is csak az igazgatóságon sikerült átgyömöszölni a jövő évi költségvetés tervezetét. Meglepő módon nem a Fidesz, hanem a Demokratikus Koalíció két delegáltja – mindketten dolgoztak korábban a BKV-nál – Nemes Gábor és Bíró Endre mondott nemet az előterjesztésre.
– A javaslat olyan kockázati elemeket tartalmaz, amely a jövő év végére csődhelyzetbe taszíthatja a BKV-t és semmi garancia nincs arra, hogy ez biztonsággal kivédhető, így ezt a tervet büntetőjogi felelősségem tudatában nem támogathattam – indokolt lapunknak Bíró Endre. Hasonlóképpen fogalmazott Gulyás Attila, a felügyelőbizottság tagja, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke is, aki szintén úgy látja, a cég fizetőképességét és működését veszélyeztető tételek szerepelnek a tervezetben. A Népszava kérdésére válaszolva egyúttal azt is megerősítette, hogy a költségvetés nem tartalmaz fedezetet a jövő évi béremelésre sem, holott tavaly négy évre szóló bérmegállapodást kötöttek a városvezetéssel. Mivel rajta kívül a felügyelőbizottság két másik tagja – Schumacher Ferenc szakszervezeti vezető és Bollók Tünde a DK jelöltje – sem szavazta meg a javaslatot, a BKV menedzsmentjének újra neki kell futnia. Kérdés, hogy juthatnak-e más eredményre, hiszen a keretszámokat a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat szabja meg.
A működésre, fejlesztésre fordítható keretösszeg első nekifutásra meghaladta a 160 milliárd forintot, ami a szavazásra 141 milliárdra olvadt le. Ez is csak egy 10 milliárd forintos folyószámlahitellel jönne össze, amit kormányengedély híján még abban az évben vissza kell fizetni. Csakhogy az üzleti terv nem tartalmaz erre fedezetet. Ez pedig azt eredményezheti, hogy az év végén – ha nem lesz meg rá a pénz – csődeljárás indítható a cég ellen. A BKV a Népszavának azt írta, „jelenleg 5 milliárd forintos folyószámlahitel-keret beszerzése van folyamatban. A hitel visszafizetéséhez szükséges forrást a tulajdonosnak szükséges biztosítania”. Tehát a cég sem tagadja, hogy erre nincs fedezet. Nincs forrás a hármas metró szerelvényeinek légkondícionálására sem, amelyre szintén kiírtak egy feltételes közbeszerzést. „A kötelező érvényű ajánlatok beérkezéséig vizsgáljuk a finanszírozás lehetőségeit” – válaszolta erre lapunknak a cég. A Népszavához eljutott információk szerint mindemellett jelentősen alultervezettek az üzemanyag és a villamos energia beszerzési költségek és az elszálló infláció és euróárfolyam miatt a karbantartás is jóval többe kerülhet a vártnál. De az eredetileg tervezetthez képest felére csökkentenék a beruházási keretet, a működésen pedig újabb 3 milliárdot kellene spórolni, miközben már idén is milliárdokat kellett lefaragniuk.
A járvány valóban erősen megtépázta a fővárosi közösségi közlekedést szervező és lebonyolító a BKK-t és a BKV-t. Bár az iskolakezdés után Walter Katalin BKK vezérigazgató korábbi közlése szerint visszakapaszkodtak a 2019-es jegyárbevétel 75 százalékos szintjére, a rendkívül zord évkezdet miatt aligha az idei év se lesz sokkal jobb a tavalyinál, várhatóan 24 milliárddal lesz kevesebb a menetjegy-árbevétel a járvány előtti 2019-hez viszonyítva. Erre jön rá a 14 év alattiak ingyenes utazása miatti kiesés, ami az előzetes becslések szerint ebben a szegmensben 30 százalékos, tehát maximum havi 80 millió forint. Ráadásul a kormány sem siet fizetni, még az idei 12 milliárd forintos célzott támogatást sem utalta át. A 2019-es és a 2020-es üzleti évet egyaránt veszteséggel záró BKV, minden évben egyre kevesebbet költhet beruházásra, karbantartásra. Nincs pénz új járművek vásárlására, sőt tavaly már csak egy váltásnyi formaruha jutott a dolgozóknak, béremelést pedig egyáltalán nem kaptak.
Béremelésre az idei üzleti tervben sincs fedezet. A tavaly aláírt négy évre szóló bérmegállapodás szerint jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum-emelés százalékos mértékeinek átlagával kellene emelni a BKV munkavállalók bérét. Ha ez meghaladja a 15 százalékot, akkor a 15 százalék feletti részről külön egyeztetést kell lefolytatni az érdekképviseletekkel. A tegnap közzétett adatok szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelés átlaga 19 százalék lesz jövőre az idei évhez mérten. A 15 százalékos emelést már a januári fizetéssel haza szeretnék vinni a dolgozók, a fennmaradó 4 százalékról februárt 15-ig kellene megállapodni, de egyelőre a szintén beígért Budapest pótlékról se kezdtünk még el tárgyalni – mondja Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke, aki éppen ezért már most szeretné megkezdeni az egyeztetéseket a jövő évi béremelésről. A hatékonyabb érdekképviselet érdekében a tavaly akciószövetségbe tömörült fővárosi közszolgáltatói szakszervezetek már életre is hívták a Fővárosi Közszolgáltatói és Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségét (FÖX), amelynek fő feladata a tavalyi bérmegállapodás végrehajtásának elősegítése.
– A városvezetés tartani kívánja magát a tavaly aláírt bérmegállapodáshoz – jelentette ki kérdésünkre Kiss Ambrus pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, aki szerint a BKV üzleti tervéből azért hiányzik ennek a fedezete, mivel még nincs hivatalosan aláírt megállapodás a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegéről. A 15 százalékos béremelés – járulékok nélkül – legkevesebb 12 milliárddal terheli meg a főváros büdzséjét. A költségvetést ehhez kell optimalizálni – fogalmazott Kiss Ambrus. A kiadás fedezetére vonatkozó kérdésre viszont csak annyit válaszolt: áprilisig elvisszük Budapestet, a többi azon múlik, hogy mi lesz a választások eredménye.
