Várhatóan a forgalmi érték teljes összegét meg kell fizetniük vételi szándék esetén azoknak a világörökségi helyszínen, így a budai Várban és a terézvárosi Andrássy úton lévő önkormányzati lakásban élőknek, akik kevesebb, mint huszonöt éve bérlik az ingatlant. A többi között ezzel a módosítással kívánta orvosolni az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége csütörtökön az Alkotmánybíróság bérlakástörvénnyel kapcsolatos aggályait.
A Ház által júniusban elfogadott törvény állami vagy önkormányzati bérlakások megvételére nyújt lehetőséget azoknak a magánszemélyeknek, akik már 2020 végén is bérelték a megvásárlandó lakást. A változtatás értelmében a világörökségi helyszínen lévő, korábban elidegenítési tilalom alatt álló bérlakásaikat is megvásárolhatnák azok a lakók, akik legalább öt éve bérlik azt.
Az előterjesztés miatt Áder János államfő fordult az Alkotmánybírósághoz. A testület megállapította, hogy az önkormányzati lakástulajdon sajátosságai alkotmányosan indokolttá tehetik az elidegenítési kötelezettséget, de csak megfelelő kompenzáció mellett. Az önkormányzatnak olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, hogy vagyonában az eladandó lakás értékével megegyező érték maradjon meg.
Szerdán a Népszava is ismertette az ellenzék javaslatát: Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselő és V. Naszályi Márta, (Párbeszéd) Budavár polgármestere bejelentése azt tartalmazta, hogy azok az I. kerületi bérlőknek, akik bérlők voltak 1993 és 1995 között, illetve most is azok, akkori feltételek mellett megvásárolhassák a lakásaikat.”
A törvényalkotási bizottság által most elfogadott változtatás értelmében így a vételár 100 százalékát kell kifizetnie minden bérlőnek, aki kevesebb, mint huszonöt éve, de legalább öt éve lakja a műemléki, korábban elidegenítési tilalom alatt álló lakást. Ezt az eredetileg elfogadott törvény a bérleti idő hosszától függően sávosan és alacsonyabb mértékben határozta meg.
Ugyancsak változhat a vételár azok esetében, akik a bérleti joghoz csere útján jutottak, és azért egy saját tulajdonú lakást adtak. Az eredeti törvény nekik a forgalmi érték 35 százalékát írta elő, a változtatás azonban mérlegelési lehetőséget ad az önkormányzatnak, amely 35 és 50 százalék között határozhatja meg a vételárat. Aki pedig részletekben kívánja kifizetni a lakást, annak kamatot kell fizetnie, amelynek mértékét a jogalkotó a jegybanki alapkamathoz köti.
Amint azt lapunk is megírta, a korábbi kormánypárti javaslat alapján elfogadott lakástörvény miatt, amely gyakorlatilag szinte minden feltétel nélkül kiárusította volna a budavári bérleményeket, Áder János köztársasági elnök fordult a jogszabályt végül elkaszáló Alkotmánybírósághoz. A törvény a szavazás előtti utolsó pillanatig benyújtott módosító indítványok révén a NER-lovagok számára tette volna még kedvezőbbé a várnegyedben korábban megszerzett bérlakásuk megvásárlását.
A jelenlegi módosítás indoklása ugyanakkor kimondja, hogy a műemléki védelem alatt álló lakások eladásánál elegendő a törvényben meghatározott védelmi garancia, így ezek az előírások nem változnak. Mivel pedig az Alkotmánybíróság a 25 éves vagy azt meghaladó bérleti jogviszony vonatkozásában meghagyta a forgalmi érték 15 százalékára vonatkozó speciális vételár lehetőségét, az a jelen módosítással is érintetlen marad.
