PDSZ;PSZ;Oktatás;Emmi;sztrájk;

2021-11-06 06:20:00

“A fenyegetőzés már elkezdődött”

Nem engednek követeléseikből a tanári érdekképviseletek, ha nem lesz megegyezés a kormánnyal, akár egy “érzékeny időpontban” is sztrájkot hirdethetnek. A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviselőivel beszélgettünk.

A kötelező koronavírus elleni védőoltásról szóló rendeletek visszavonását kérték a kormánytól. Látnak esélyt arra, hogy sikerül ezt elérni?

Nagy Erzsébet: Bízunk benne, igaz, a szerdai sztrájkbizottsági egyeztetésen abban is vita volt, hogy a mi illetékességünk mire terjed ki. A minisztérium részéről megpróbáltak minket arra az ösvényre terelni, hogy csak a közoktatási intézményekre vonatkozó részről beszéljünk, de ragaszkodtunk ahhoz, hogy mindkét rendelet visszavonását kérjük: azt is, ami az állami intézményekben kötelezővé teszi az oltást, és azt is, amelyik a munkáltatók felelősségére bízza az oltás elrendelését. Végül abban maradtunk, hogy miután ez egy új sztrájkkövetelés, a kormánynak is át kell gondolnia, és jövő hét szerdán majd reagálnak.

Gosztonyi Gábor: Más szakszervezetek, önkormányzatok, sőt kormánypárti településvezetők is szembe mennek ezzel a rendelkezéssel. Mivel a rendelet nemcsak az oktatásról szól, ezért vagyunk kénytelenek a teljes visszavonást követelni. Ráadásul érdekvédelmi szervezetként nem mehetünk el amellett, hogy bármilyen ágazatban dolgozó munkavállalót megélhetési válságba sodornának csak azért, mert másként gondolkodik az oltásról.

Nagy Erzsébet: Mindeközben az intézményekben már kapják a kollégák a fenyegető leveleket, amelyekben felhívják a figyelmüket, hogy akik eddig még nem tették meg, december 15-ig van idejük az oltás felvételére, utána mehetnek fizetés nélküli szabadságra. Tehát a fenyegetőzés már elkezdődött, ebből fakadóan várható, hogy hamar elkezdődik az elvándorlás is.

Hatásos lehet a fenyegetés?

Nagy Erzsébet: Nem látom, hogy akik eddig konzekvensen kitartottak az oltás elutasítása mellett, ettől majd meggondolják magukat. A mi iskolánkban is van olyan kolléga, aki a vakcinát tartja életveszélyesnek, azt pedig a személye elleni durva támadásként éli meg, hogy rá akarják kényszeríteni az oltásra. Inkább elmegy máshova dolgozni, például egy alapítványi vagy egy egyházi iskolába, ahol nem kötelező az oltás.

Gosztonyi Gábor: Mi is olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy aki akarta, már felvette az oltást, aki nem, az pedig teljesen tudatosan, egy saját hitvallás szerint elutasítja. Nem hiszem, hogy ők fogják magukat hagyni zsarolni.

Azért is kritizálták a kormányt, mert a munkáltatókra akarja hárítani a felelősséget. Ha maga a kormány rendelte volna el általánosan a kötelező oltást, azt elfogadnák?

Nagy Erzsébet: Erről mi nem mondhatunk véleményt, hiszen mi nem vagyunk hatalomgyakorlók. Szakszervezetként az a feladatunk, hogy a tagjaink érdekeit nézzük, azokét is, akik ortodox módon elutasítják az oltást.

Gosztonyi Gábor: Az biztos, hogy mind a PSZ, mind a PDSZ kiáll az oltás mellett. Eddig is arra biztattuk a kollégákat, aki teheti, oltassa be magát. De amit most a kormány csinált, az egy előre megfontolt szándékkal elkövetett politikai gyávaság. A kötelező oltás egy népszerűtlen döntés, amit a jövő évi választások előtt nem mertek vállalni, inkább a munkáltatókkal vitetik el a balhét. Emellett rengeteg a következetlenség. Október végén hoznak egy ilyen rendeletet, közben - a hozzánk érkező információk szerint - a Lázár Ervin programban az ország minden tájáról buszoztatják az oltatlan, hatodikos diákokat a Fővárosi Nagycirkuszba.

Nagy Erzsébet: Miközben nincsenek érdemi járványügyi intézkedések, nincs tömeges tesztelés, nem hallunk semmit arról, hogy szerveznének a korábbiakhoz hasonló akciót a pedagógusok harmadik oltására, nincsenek az oltást népszerűsítő, tudományos érvekkel alátámasztott tájékoztatók. Semmi sincs, az iskolák is úgy működnek, mintha nem is lenne járvány.

Az őszi szünet előtt az iskolák 4 százalékában volt érvényben valamilyen járványügyi intézkedés. Ezt soknak vagy kevésnek tartják?

Nagy Erzsébet: Ez a 4 százalék nagyon távol állhat a valóságtól. Miután nincs tömeges tesztelés, csak a jéghegy csúcsát láthatjuk, valójában ezeknek a számoknak a sokszorosáról kellene beszélnünk. A PDSZ-hez rengeteg visszajelzés érkezett már arról, hogy nincsenek járványügyi intézkedések, miközben nagymértékű hiányzás van, sokan hiányoznak az iskolából, óvodából, de az esetek nagy része nem jelenik meg a járványstatisztikában.

Gosztonyi Gábor: Amíg nincs rendszeres tesztelés az oktatási intézményekben, nem lehet hiteles számokról beszélni. A minap kaptam egy hírt arról, hogy Tatabányán be kellett zárni egy óvodát, mert mind a 18, többször oltott kolléga koronavírusos lett. A kormány nagyon rossz úton jár, ha azt hiszi, csak az oltás elegendő ahhoz, hogy megfékezzük a járványt. Ha minden úgy marad, ahogy most van, az őszi szünet után, illetve a téli szünetet követően minden bizonnyal tovább emelkednek majd az esetszámok. Az oltással a fertőzés enyhébb lefolyású lehet, de a járvány nem szűnik meg.

Tavaly nyáron Kásler Miklós miniszter azt ígérte, azok a pedagógusok, akik koronavírus miatt estek ki a munkából, 100 százalékos táppénzt kapnak. Megkapták?

Gosztonyi Gábor: A mi információink szerint csak most kezdik kifizetni a tavaly szeptember-októberben bejelentett táppénzigényeket. Vagyis egy év átfutási idővel. Hogy ez miért megy ilyen lassan, azt nem tudjuk, holott azt is ígérték, hogy egyszerűsítik az egész procedúrát.

Nagy Erzsébet: A Pécsi Tankerületi Központhoz, júniusi adatok szerint 1100 igénylés érkezett, közülük addig 6-an kapták meg a 100 százalékos táppénzt. Azóta jöttek visszajelzések, hogy további kifizetések lesznek, de azt is mondták a kollégák, hogy az értesítéssel együtt a pénz még nem érkezett meg. És ez csak egy tankerület a 60-ból. Plusz ott vannak a szakképzési centrumok, óvodák, a végleges szám több tízezer lehet. De pontos számokat nem kapunk, hiába kérünk.

A sztrájkegyeztetés során bérrendezést is követelnek, de eddig csak egy 10 százalékos ajánlatot kaptak, míg több más ágazatban 20 százalékos emelést ígért a kormány. Ezzel elégedettek lennének?

Gosztonyi Gábor: Sem a nekünk ajánlott 10, sem a másoknak ígért 20 százalékkal nem lennénk elégedettek. Az a baj, hogy ez már kevés. Azzal, hogy jövőre 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér és 260 ezer forintra a garantált bérminimum, ezek a 10-20 százalékok nagyon kevesek. Eljutottunk oda, hogy 200 ezer forint lesz a minimálbér, vagyis mindenféle végzettség nélkül, nyolc órában bejelentett munkáért minimum ennyit kell fizetni. Miközben egy diplomás pályakezdő pedagógus bértábla szerinti alapilletménye már a minimálbérnél is kevesebb. Ez bármelyik ország kormányának a szégyenére válna.

Nagy Erzsébet: A sztrájkköveteléseink egyike, hogy a pedagógusbérek vetítési alapja ne a 2014-es, hanem újból a mindenkori minimálbér legyen. Ugyanakkor, ha a mostani minimálbérhez lenne kötve az illetményrendszer, tehát a 167 400 forinthoz, még akkor is 60-65 százalékos a lemaradás. Vagyis ennél lejjebb nyilvánvalóan nem adhatjuk.

A szakképzésben már volt egy “átlagosnak” mondott 30 százalékos béremelés, ott elégedettek az oktatók?

Nagy Erzsébet: Erre röviden is lehet válaszolni: nem. A közismereti tárgyakat tanítók esetében nagyon sokszor nem járt béremeléssel az átszervezés, a korábban megígért béralkukra pedig egyáltalán nem került sor. Diktátumok és misztikus számítások mentek, kinek adjanak vagy ne adjanak többletbért. Végül leginkább az volt a döntési szempont, az adott intézményben milyen szakoktatókból volt nagyobb hiány, így elsősorban nekik ajánlottak többet.

Gosztonyi Gábor: Az adminisztratív és technikai dolgozók szintén rosszul jártak, voltak, akiknek néhány ezer forinttal még csökkent is a fizetésük. A szakképzésben dolgozóknak most kezd kinyílni a szemük. Korábban nem hitték el a szakszervezeteknek, milyen veszélyeket rejt, hogy megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk és egyéni béralkukkal kecsegtetik őket. Megszűntek a pótlékok is, csak egyéni megbízási szerződéseket lehet kötni mondjuk az osztályfőnöki feladatok ellátására, amiért csak a tanév végéig kaphatnak pluszpénzt, hiába kell nyáron is dolgozniuk, például szakmai gyakorlatokat szervezniük. Most magukra vannak utalva, ezért ha valahol, akkor a szakképzésben minél többeknek kellene belépniük valamilyen szakszervezetbe, mert csak együtt lehet rákényszeríteni a munkáltatót arra, hogy normális munkakörülményeket teremtsen.

Meddig tarthatnak a sztrájktárgyalások, mikor lehetnek eredmények?

Nagy Erzsébet: A kötelező oltással kapcsolatban mindenképp december 15-e előtt kell, hogy valamilyen döntés szülessen. Ha nincs megegyezés, előbb-utóbb kénytelenek leszünk meghatározni egy sztrájkidőpontot is, és ha a kormány sokáig húzza az időt, erre akár egy nagyon érzékeny időpontban is sor kerülhet.