Pegasus-ügy: csapda lehet a feljelentésből

A törvény szerint ezen eljárás ideje alatt nem lehetne parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezni.

Kezdeményezi az ellenzék, hogy azon képviselőik is belenézhessenek a Pegasus-ügy irataiba, akik rendelkeznek C típusú átvilágítással, de nem tagjai a nemzetbiztonsági bizottságnak, ezért hamarosan összehívják a honvédelmi-, rendészeti és a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli együttes ülését – mondta a Népszavának Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke. Ő a saját Facebook-oldalán írt arról, hogy Kósa Lajos – a honvédelmi és rendészeti testület fideszes elnöke – újságírói kérdésre nyíltan elismerte: Magyarország megvette és használja az izraeli NSO által fejlesztett Pegasus nevű kémszoftvert. Sőt, Kósa szavaiból az is kiderült, hogy a Belügyminisztérium volt a vevő, a DK-s Vadai Ágnes viszont utóbb jelezte: a zárt ülésén nem hangzott el az, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert.

Stummer János egyértelművé tette Kósa Lajosra utalva, hogy a fideszes képviselő minősített információt hozott nyilvánosságra, ezzel pedig a büntető törvénykönyv 256. paragrafus 1. bekezdés alapján minősített adattal való visszaélést követett el, amely a jogszabály szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Hozzátette: a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként meg tudja erősíteni, amit Kósa Lajos mondott arról, hogy Magyarország megvette és használja a Pegasus-szoftvert. Látta a szerződést a nemzetbiztonsági szakszolgálatnál tartott kihelyezett ülésen, és látta az aláíró nevét is, de mivel titoktartás kötelezi, erről nem beszélhet.

Közölte azt is, hogy megteszi az ügyben a szükséges jogi lépéseket. Rákérdeztünk, hogy pontosan milyen lépést tervez, mire azt válaszolta, hogy egyelőre folyik a politikai és jogi egyeztetés arról, tegyenek-e feljelentést ismeretlen tettes ellen minősített adattal való visszaélés miatt. Ha ugyanis ezt teszik, akkor a törvény szerint ezen eljárás ideje alatt nem lehetne parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezni. Jelezte: éppen ezért még az a „trükk” is elképzelhető, hogy az ügy feltárásának akadályozására maga a kormányoldal valamelyik képviselője vagy megbízottja tesz majd feljelentést ismeretlen tettes ellen, hogy így gátolja meg az alaposabb vizsgálatot.

Stummer János szerint amúgy nem az a leglényegesebb kérdés, hogy a Belügyminisztérium vagy más szervezet képviselője írta-e alá ezeket az iratokat, hanem az, hogy miért vásárolta meg a kormány ezt a szoftvert, és kikkel szemben, milyen felhatalmazás, milyen jogalap birtokában használta. Ennek kiderítésére immár harmadik alkalommal fogja kezdeményezi egy ténymegállapító vizsgálat elindítását, ami eddig a kormánypárti képviselők rendre megakadályoztak.

Megkerestük az ügyben az adatvédelmi hatóság vezetőjét, Péterfalvi Attilát is, aki lapunkkal annyit közölt: az ügyben indított eljárás még folyamatban van, amit reményei szerint november közepe-vége felé tud lezárni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.